A Márciusi Charta honlapján olvashatjuk, hogy a rendszerváltási játszmának ára volt. A kommunista vezető réteg az 1980-as évek végére képtelen volt kezelni a rendszer által előidézett gazdasági, politikai válságot, ezért úgy határozott, a hatalom egy részét átengedi másoknak. A hatalom megosztásáról a nemzeti kerekasztal-tárgyalás határozott. Viszont az 1994-es, 2002-es és 2006-os országgyűlési választások győztesei egyformán megtévesztő, csalárd ígéretekkel szerezték meg a hatalmat. Csoóri Sándor a Márciusi levélben továbbmegy: „A hatalmat gyakorló kormány már nem is nagyon rejtegeti azt a szándékát, hogy a magyar lakosság becsapásával elért választási győzelmét a legönzőbb módon saját anyagi gyarapodására használja fel. Eközben parlamenti többségét kérkedve és kéjjel mozgósítja saját népe ellen.”
Szűrös Mátyás: Az emberek manipulálása rondább dolog a diktatúránál
A kormánysajtó gyorstüzelő komisszárjai a többi között Szűrös Mátyást, a rendszerváltás idején a köztársaságot kikiáltó, ideiglenes köztársasági elnököt is igyekeznek lejáratni. „Drága Bolgár úr” a Népszavában Jellem vagy demokrácia címmel ezt írja: „Kiss Péter vagy Szekeres Imre néhai KISZ-es büdösebb és bűnösebb komcsi, mint Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság volt titkára, a Kádár-rendszer nagykövete a Szovjetunióban és az NDK-ban? Annyira, hogy még az utóbbi bélyegzi meg őket.” Nem tisztünk Szűrös Mátyást megvédeni, de tény, hogy az említett urakkal ellentétben Szűrös Mátyás KB-titkár már 1984–85-ben a Rádiónapló című műsorban nyíltan kiállt az erdélyi magyarság és a többi határon túli magyarok védelmében. Ezt kevesen merték akkor megtenni. Azon túl, hogy szocialista képviselőként a Bokros-csomagot nem szavazta meg, egyenes út vezetett odáig, hogy most aláírta a Márciusi levelet, mert egyetért az abban körvonalazott szándékok irányultságával, a célokkal. Szűrös Mátyás baloldali politikusnak vallja magát, de kérdésünkre nem kívánt a nemtelen rágalmakra válaszolni, mert azoknak a szavai – mint mondta – nem mérvadók a számára. Megjegyezte azonban, hogy most azok támadják őt és az aláírókat, akik annak idején is feltétel nélkül hajlandók voltak kiszolgálni a titkos politikai erőket, akár ügynökként is. Szerinte a mostani furcsa „demokráciában” a hivatalos politika szintjére emelt hazugságáradat és az embermilliók fortélyos kizsigerelése, ellehetetlenítése, manipulálása rondább dolog talán, mint a diktatúra. Eljött az idő – mondta Szűrös Mátyás –, amikor már nem elég a passzív értelmiségi magánbölcselkedés és zsörtölődés, sem a gyakran céltalanul zajló és szakadozott utcai demonstrációk sorozata. Ilyen helyzetben ki mondja ki az igazságot, ha nem az író, és ki mutassa meg a kivezető utat a mély süllyedésből, ha nem a népért és nemzetért felelősséget vállaló értelmiség. A politikus szerint történelmileg nemzeti hagyomány az is, amihez Csoóri Sándor és a charta aláíró viszonyulnak. Hasonlóan a Petőfi-körös értelmiséghez vagy Illyés Gyula hetvenes évekbeli magatartásához, úgy a Márciusi levél aláíróinak is támpont kell legyen, hogy a nemzeti sorskérdésekben a jobb- és baloldali hazafiaknak össze kell fognia.
Fekete György: Korrupt pazarlás, erkölcsi eltévelyedés
Fekete György professzor emeritus, belsőépítész úgy látja, az önmagát mértékadónak kikiáltó értelmiség nem is jelentéktelen része az igazságok felderítése és támogatása helyett azok relativizálásban érdekelt. Nyilvánvalóan ebből is él. Képviselőit hallgatva Feketének sokszor az az érzése, hogy nemzetközi hírű, ám ingatag erkölcsű személyiségek tartanak élménybeszámolót az erényesség nagyszerűségéről. Kezd a helyzet kicsit sokba kerülni a nemzetnek kölcsönökben, korrupt pazarlásokban, erkölcsi eltévelyedésekben, nemzetközi hitelvesztésben és a hazugságokkal gerjesztett értékzavarban. Az a véleménye, hogy tisztességgel kell részt venni e folyamat megállításában. Össze kell fogni azoknak, akiknek a kultúra, a gazdaság, a műszaki fejlődés, az oktatás-nevelés dolgában érvényes mondanivalója van, hogy a tanácstalan politika számára álljanak rendelkezésre nemzetépítő alternatívák. Leszögezte: az értelem felelősség. Az értelmiségi lét isteni ajándék. Egyszer el is kell számolni vele. Fontossága most leginkább abban lehetne, hogy a gondolkodók összefogása segítene megállítani a mindennapok sodrásának kitett polgárok kiszolgáltatottságának növekedését.
Hankiss Ágnes: Bomlófélben a jogállam
Hankiss Ágnes író, pszichológus azért írta alá a chartát, mert a helyzet tarthatatlan és méltatlan. Szerinte Magyarországhoz és Európához méltatlan az a kormányzati hatalom, amelyik cinikus és gátlástalan, amelyet szégyentelen nyerészkedés, a minden értéken és szentségen átgázoló bírvágy hajt. Hankiss úgy látja, bomlófélben van a jogállam, és épül-szépül Abszurdisztán. Rémhírekkel, provokációkkal, rágalmakkal, csontbrigáddal, röhejességgel és aljassággal, hisz a kettő jól megfér együtt. Az igazságszolgáltatás furcsa fiaskóival és adott esetben, ahogyan történt októberben, véres brutalitással. Gyurcsánynak és cinkostársainak menniük kell, ahogyan demokráciában és az európai kultúrkörben illenék: maguktól, mielőtt még a hazánkat erkölcsi normákon és felelős szolidaritáson, hiten, értelmen és cselekvő jövőképen nyugvó közösség helyett végleg vadkeleti vadászmezővé züllesztenék – mondta. Hankiss Ágnes úgy véli, ez az az aggodalom, amely a Csoóri írásához való csatlakozásban sokukban kifejezésre jutott. Igen, az aláírók különbözők, sokféle múlttal, érzékenységgel, tehetséggel vagy teherrel megáldva, megverve, de miért volna ez baj – kérdezte –, ha megvan a közös nevező? Igaz az is – tette hozzá –, hogy a szavaktól még nem föltétlenül dőlnek le a foggal-körömmel védett falak. De attól még a hatásuk sem föltétlenül azonos a falra hányt borsóéval. Meg kell szólalni – vonta le a végkövetkeztetést –, mert a hazugságnak, az álnokságnak, az önzésnek abban a mocsarában, amelyben naponta gázolunk, egyedül az őszinteség és a bátorság az, ami egy kicsit felemelhet, és talán megmenthet belőlünk valamit.
Sunyovszky Szilvia: A Márciusi Charta a kétségek kapuját tárta ki
Sunyovszky Szilvia színművésznő szerint Csoóri Sándor Márciusi Chartája a kétségek kapuját tárta ki, hogy a csatlakozók hallassák hangjukat. A színművésznő úgy látja, a felelősséggel gondolkodó ember közösségének úgy kellene működnie, mint ahogy ő a Színművészeti Főiskolán, majd a színpadon tanulta és tapasztalta: a szavaknak, a jelzőknek, a mozdulatoknak, az arc és a szemek játékának együttesen van az ereje, amitől sugárzik az előadás. Együtt, egymásra figyelve, közösen gondolkodva, párbeszédet tartva kell jelen lenni mindaddig, amíg a darab a színen van. Most a darab a mi életünk – véli Sunyovszky. Hozzátette: több millióan vagyunk a színen, akiknek méltó szakemberekre van szüksége, olyan szellemi erőre, amely szembesíti a szereplőket a darabbal, magával a valósággal, azzal, hogy testi-lelki-szellemi épségünk került veszélybe.
Schulek Ágoston: Fekete autók még nem járnak, de a vadászat folyik
Schulek Ágoston volt válogatott atléta, nyugalmazott egyetemi docensnek a mai Magyarországról a híres német evangélikus lelkész Martin Niemöller írása jut eszébe, akit annak idején a nácik üldöztek, majd Dachauba hurcoltak. Niemöller tiszteletes üzenete: „Németországban a nácik először a kommunistákért jöttek, de én nem szóltam, mert nem vagyok kommunista. Majd a zsidókért jöttek, de én nem szóltam, mert nem vagyok zsidó. Azután a szakszervezetisekért jöttek, de én nem szóltam, mert nem vagyok szakszervezeti tag. Később a katolikusokért jöttek, de én nem szóltam, mert protestáns vagyok. Végül értem jöttek, de akkor már nem maradt, aki szólt volna értem!” Schulek szerint ijesztő a hasonlóság a mai magyar valósággal. A „fekete autók” még nem járnak, de a vadászat folyik. Sorozatosan állítják fel helyükről azokat, akik nem feltétlen kiszolgálói a hazug, diktatórikus hatalomnak. A gyárakat eladták, majd bezárták, százezreket utcára téve. A következő lépés az egészség- és nyugdíj-biztosítási rendszer szétverése, ami a szegények végső leszakadását eredményezi. Iskolákat, postákat, vasútvonalakat zárnak be, elviselhetetlenné téve az életet a kistelepüléseken. A volt sportoló úgy látja, a cél a lakosság elüldözése a kis falvakból, hogy a parlagon maradt földeket fillérekért felvásárolják. A tudomány, az oktatás, a művészet, a sport, amelyek nemzetünk büszkeségei voltak romokban hevernek. Szólni kell, ha kell ordítani, mert nemsokára nem lesz, aki szóljon – mondta Schulek.
origo.hu
Eladó a vármegye legkisebb háza – különleges ajánlat Vérteskethelyről
