Számos volt szocialista ország még mindig nem rendezte az adósságát hazánknak. A Pénzügyminisztérium erre vonatkozó új adatai csak a nyár végén lesznek ismertek, ám a legutóbbi kimutatás szerint ezen országok adósságállománya meghaladta a 25 milliárd forintot. A kormányhiteleket összegző minisztériumi beszámoló szerint az adósság törlesztésében nem feltétlenül a leggazdagabbak járnak az élen. Példa erre Laosz, amely immár egyetlen dollárral sem tartozik hazánknak, míg Kuba nemigen törekszik adóssága visszafizetésére.
– A mostani adósságok legnagyobb része még a 70-es és a 80-as években keletkezett. Ekkor a magyar vállalatok fedezetlenül exportáltak a volt szocialista országokba – mondta lapunknak Csaba László közgazdász. Emlékeztetett: a legtöbb adósság akkor jött létre, amikor hazánkban megszorításokat vezettek be, a belső fogyasztás erőteljesen visszaesett, így az állami nagyvállalatok külföldön értékesítették termékeiket. A profeszszor szerint az adósságok – amelyek döntően politikai okok vezérelte szállításokból keletkeztek – behajtása szinte reménytelen, s ezt már a KGST felszámolásakor is lehetett tudni.
Ám a magyar államnak nemcsak a pénzügyi tárca nyilvántartásában, de a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) kezelésében is vannak követelései külföldi országokkal szemben. A száz százalékban állami tulajdonú pénzintézet a magyar exporttevékenység ösztönzése érdekében vállal hitelbiztosításokat, az adósságok is így keletkeztek. Bubla Károly, a Mehib kárkezelési igazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta, jelenleg 6,681 millió dollár és 5,01 millió euró adósságot tartanak nyilván. A legnagyobb adós Mozambik, amely 3,9 millió dollárral tartozik hazánknak, de Nicaragua és Törökország egyaránt 2,4 millió dolláros adóssága is a nagyobbak közé tartozik.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) arról tájékoztatott, hogy lehetetlen meghatározni, a magyar állam mely országoknak és pontosan mennyivel tartozik. Sándor György, a jegybank igazgatója lapunknak ezt azzal indokolta, hogy amíg az MNB a hazai piac szereplőitől adatokat kérhet, addig ez a magyar államkötvények külföldi vásárlóira már nem érvényes.
Ha például a magyar állam egy tízéves lejáratú államkötvényt értékesít, akkor arról öt év múlva – a pénzügyi közvetítőrendszer bonyolultsága miatt – már nem lehet tudni, hogy éppen kinek a kezében van. A külföldi befektetők jelenleg több mint 3000 milliárd forintnyi magyar állampapírt tulajdonolnak, s ezek átlagos lejárata 4,25 év.

Kiderült, kik a felelősek a csányi mászókabalesetben elhunyt kislány haláláért