Ma még a kényelmes pécsi fiatalok sokszor nem itt szállnak le a vonatról, hogy megtöltsék poharukat a legjobb vörösborokkal, hanem néhány kilométerrel odébb, Villányban. Májustól azonban még európai szemmel is megkerülhetetlen lesz a mediterrán hangulatú Palkonya. Az apró, egyutcás, alig háromszázhetven lelkes dél-baranyai falu képét a XVIII. században betelepített német borászok építészeti kultúrája határozza meg. A helyiek egyedülálló védelmet biztosítanak az épületek megőrzésére – programot indítottak a száz-kétszáz éves házak megmaradásáért, az egységes falukép megteremtéséért. Az Európa kulturális faluja címet is félig-meddig a helyi értékeket védő programnak köszönhetik. A hollandiai településsel, Wijk aan Zeeval is ezen keresztül vették fel a kapcsolatot. 1999-ben holland kezdeményezésre jött létre a kulturális falu mozgalom, amelynek egyik alapító tagja lett Palkonya is.
Minden évben más a fogadó falu – így a baranyaiak már jártak Észtországban, Németországban, Gö-
rögországban és Olaszországban.
Az ötlet lényege, hogy nemcsak kulturális fővárosok létezhetnek Európában, hanem a legkisebb települések is megmutathatják egymásnak az országok kulturális értékeit, valódi nemzetek közti közösséget teremtve ezzel.
Rechnitzer Szilvia, a palkonyaiak projektmenedzsere a szervezés hátterébe is beavat minket, elmondja, hogy a programokat munkacsoportok készítik elő, egymás között osztva fel a feladatokat. Csaknem nyolcvan család fogadja majd a tizenegy országból érkező vendégeket, akik egy-egy hétvégén három napot tölthetnek el vendégszerető házaknál. A programsorozat május végén hagyományosan a partnerfalvak polgármestereinek találkozójával kezdődik, majd helyt adnak a Kárpát-medencei vándor-, gyermekrajz-, fotó- és képzőművészeti kiállításnak is. A nyitó programot a XIII. Palkonyai pünkösdi nyitott pincék fesztiválra időzítették. Ezután egészen októberig sorra érkeznek a települések képviselői, hogy bemutatkozhassanak a községnek, Magyarországnak: lesznek nemzetközi kisvásárok, kézműves-foglalkozások, néptáncbemutatók, zenei programok csakúgy, mint nemzetközi ifjúsági alkotótábor.
A rendezvényeket elsősorban pályázati pénzekből finanszírozzák, bár szponzorok is segítenek, és az önkormányzat is jelentős áldozatot vállal – mindehhez persze hozzá kell tenni a falu lakóinak munkáját is. Az összköltség 22 millió forintra rúg, amelyhez hárommilliót a Nemzeti Kulturális Alap ad, szintén hárommilliót a területfejlesztési tanácstól nyertek, és Pécs mint Európa 2010-es kulturális fővárosa is hozzájárul a programokhoz ötmillió forinttal. Hogy mindez mit jelent a dél-dunántúli kis faluban élőknek? Rechnitzer Szilvia szerint a falubelieket összekovácsolja a közös ügy, ami egyszerre kihívás és büszkeség is az ittenieknek.
origo.hu
Szijjártó Péter az Origónak: Az európai vezetők abban érdekeltek, hogy a háború minél tovább tartson
