Kilúgozott törvénytervezet

Alapvető fékeket emelt ki a körbetartozások megfékezésére hivatott törvényjavaslatból a kormány, méghozzá úgy, hogy az érintetteket minderről nem kérdezte meg. Az állam által is gerjesztett lánctartozások miatt tavaly nyolcezer építőipari cég szűnt meg. Az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetsége az ágazat további visszaesésére számít, s legfeljebb 2008-ban remélhetjük a teljesítmény mérsékelt javulását.

Terveinkkel szemben ezúttal sem számolhatunk be pozitív dologról a kormányzattal kapcsolatos együttműködés terén, noha nagyon reméltük, hogy az elmúlt évek után végre erre is alkalmunk adódik – kezdte az építők napja alkalmából megtartott tegnapi tájékoztatóját az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Tolnay Tibor elmondta: éppen a tájékoztató előtt tudta meg, hogy a teljes szakmai konszenzussal, illetve az érintett minisztériumok egyetértésével megalkotott, a körbetartozások mérséklését célzó törvényt a kormány alapjaiban megváltoztatta. Tették mindezt úgy, hogy erről a törvény előkészítésében részt vevő szervezetekkel nem egyeztettek, ezért Tolnay meglátása szerint értelmetlenné vált az elmúlt két-három hónapban végzett munka.
A kormány – jelezte az ÉVOSZ elnöke – végül a törvénytervezet három lényegi eleméből kettő elhagyásával nyújtotta be a jogszabályt a parlament elé. A közbeszerzési törvény tervezett módosítása előírta volna, hogy az önkormányzatok, illetve az állami szervezetek csak a források rendelkezésre állása esetén írhatnak ki pályázatot – ez mostanra már nem szerepel a javaslatban. Emellett kikerült a törvényből a másik fontos elem is, amelyik a polgári törvénykönyv módosításával lehetőséget adott volna arra, hogy az építőcég jelzálogot jegyeztethessen be, például a készülő ingatlanra. A lánctartozás – ami köznyelven körbetartozásként ismert – nagysága a magyar gazdaságban 200 milliárd forintra becsülhető. Ennek csaknem fele az építőiparban halmozódott fel, főként a kifizetéseket késleltető vagy megtagadó állami megrendelők miatt. Az ÉVOSZ szerint a probléma nagyságát mutatja, hogy az elmúlt időszakban mintegy nyolcezer építőipari cég szűnt meg.
A hazai építőipar helyzetéről szólva Tolnay Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy a statisztikai hivatal által az idei évre előre jelzett háromszázalékos növekedés a szervezet véleménye szerint nem valósulhat meg, hiszen az első negyedévben az iparágban 40 százalékkal kevesebb szerződés köttetett. A fővárosban az első három-négy hónapban csupán egyetlen komolyabb tendert írtak ki, amit vissza is vontak – mondta az ÉVOSZ elnöke, hozzátéve, hogy egyáltalán nem láthatók az állami, önkormányzati megrendelések. A sokat emlegetett uniós pénzek a legjobb esetben is csak 2008-ban hozhatnak bizonyos fellendülést az ágazatnak, a cégek jövedelmezősége alig 2-3 százalékos. Tolnay Tibor jelezte, hogy a 2008-as uniós „pénzeső” is csak akkor reális, ha a magyar államigazgatás a pályázatok során előnyben részesíti a hazai cégeket – ahogyan ez a régi tagországokban történik.