Deutsch Tamás Nobel-díjas magyarokra büszke

Nobel-díjasaink nevét 2023 október első hetén hozták nyilvánosságra, a díjakat az alapító, Alfred Nobel halálának napján, december 10-én adták át.

Stockholm, 2023. december 9. Karikó Katalin (j) és Krausz Ferenc Nobel-díjas tudósok a tiszteletükre a stockholmi magyar nagykövetségen tartott ünnepségen 2023. december 9-én. Karikó Katalin biokémikus Drew Weissman amerikai mikrobiológussal 2023. október 2-án megosztva nyerte el az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú oltóanyagok kifejlesztését megalapozó felfedezéseikkel. Krausz Ferenc fizikus az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért Anne L'Huilli

Az igazi büszkeség Deutsch Tamás számára az, hogy nemrégiben két új magyar Nobel-díjasunk is lett. Egészen pontosan 2023 december 10-én két magyar tudós előtt tisztelegtek a világban: Karikó Katalin orvosi, Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjat kapott.  Deutsch Tamás a a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz frakcióvezetőjének felhívására reagált, miszerint mindenki úgy fejezze ki tiltakozását a pride ellen, hogy egy fotóval megmutatja, mire a legbüszkébb, ugyanis az ellenzék legnagyobb büszkesége a pride. 

Karikó Katalin
A Kisújszálláson született Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman az orvosi Nobel-díjat az mRNS-technológia kifejlesztéséért érdemelte ki. Felfedezéseik kulcsfontosságúak voltak a Covid–19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztésében a 2020 elején kezdődött világjárvány idején. Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya. A hatóanyag működésének lényege, hogy a koronavírusban megtalálható fehérjét, majd az arra válaszul képződő ellenanyagot is a beoltott emberek sejtjei készítik el. Ezek az ellenanyagok megvédenek a fertőzés okozta betegségtől, ha később vírus jutna be a szervezetbe. Eddig, 1901 óta 114 alkalommal osztottak ki orvosi Nobel-díjat. Karikó Katalin mindössze a 13. kutatónő, akit elismertek ezzel a díjjal.

Krausz Ferenc
A 2015 óta a fizikai Nobel-díj esélyeseként emlegetett, Móron született Krausz Ferenc és kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amit az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére használt fel, és ezzel megalapozta az attofizika tudományát. Krausz Ferenc először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. Azóta az általa kidolgozott technikát felhasználták számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában. Krausz Ferenc úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte hasznosítják, például a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is.

Deutsch Tamás a két tudós előtt tiszteleg a mai napon, amit hivatalos közösségi oldalán tett közzé.