Egyre növekedni fog a politikai nyomás Tallinnra a decemberben parlamenti választások elé néző Oroszország részéről. Az orosz választási hadjáratnak amúgy is jellemzője, hogy egy kijelölt külső ellenséget céloz meg ahelyett, hogy az ország belső problémáival foglalkozna, mondta a jövőt feszegető kérdésünkre az észt törvényhozás, a riigikogu vezetője. A gazdaság azonban máshogy reagált. Azóta ugyanis, hogy a hónap első felében a Kreml ötven százalékkal korlátozta a vonaton szállított termékek exportját, az orosz üzleti élet belátta, a saját érdekeinek is árt az Észtország szállítási útvonalait és stratégiai jelentőségű kikötőit érintő zárlattal. Moszkva ezért kezdi újra normalizálni szállításait.
A problémák okát a politikus asszony abban látja, hogy az orosz külpolitika mindmáig nem szabadult meg attól a gondolattól, hogy a szovjet birodalom széthullásáért a balti államokat tegye felelőssé. Oroszországot fájdalmasan érte a balti államok kiválása és gyors integrációja a NATO-ba és az Európai Unióba. Ezért fontos, hogy az EU-tagországok ne huszonhét különböző szólamban hallassák hangjukat, és hogy semmilyen európai állam ne élvezzen kiváltságos viszonyt Oroszországgal, mondta Ene Ergma felvetésünkre, miszerint Észtország vétót emelne-e a nemrég elhalasztott EU–orosz partnerségi szerződés ellen.
Tallinn-nak egyébként nincs kifogása az elköltöztetett emlékmű ellen, de elutasítja, hogy azt az Észt-országban élő nemzetiségek közötti gyűlöletkeltésre használják fel, ami a orosz ajkúak társadalmi integrációját is veszélyezteti, szögezte le a politikus asszony. A két ország közötti feszültség szerinte csak akkor oldódhat, ha Moszkva elismeri, megszállóként vonult be balti szomszédja területére 1940-ben.
origo.hu
Mutatjuk, hogy milyen érettségi feladatokat kaptak a diákok történelemből
