Légi mentő nélkül az Alföld jelentős része

A Dél-Alföldnek csak egy részét fedné le a hatodik, legújabban tervbe vett, szegedi mentőhelikopter-bázis, ráadásul hatósugarának egy része átnyúlik a határon túlra. Eredetileg az ötven kilométerrel északabbra fekvő Szentest szemelték ki, már a területet is kijelölték, csupán az építkezés megkezdésére vártak. A mentőhelikoptereket üzemeltető kht. honlapján még tegnap is Szentes szerepelt a hatodik tervezett bázisként.

Munkatársunktól
2007. 05. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szegeden alakítják ki az ország hatodik légimentő-bázisát – jelentette be nemrégiben a döntést az egészségügyi tárca és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ). A közlemény szerint ezzel a bázissal Magyarország területének csaknem 90 százaléka lefedetté válik. Az OMSZ arról is beszámol: a nemrégiben Kecelen mérgezést szenvedett gyermekek esete is felhívta a figyelmet arra, hogy mihamarabbi fejlesztés szükséges ebben a régióban.
Emlékezetes: április közepén Kecelen egy öt hónapos és egy két és fél éves gyermek parazitaölő szert ivott. A mentőhelikopter a legközelebbi bázisról, Pécsről indult el értük. Mivel azonban Szegedre kellett szállítani a gyermekeket, a mentőhelikopternek először le kellett szállnia üzemanyagért Jakabszálláson. A gyermekek édesanyja autóval így hamarabb érkezett meg a szegedi gyermekklinikára, mint a mentőhelikopter. A gyermekklinika vezetője szerint sokkal hamarabb meggyógyulhattak volna a gyermekek, ha időben érkezik értük a helikopter, és időben be is szállítja őket a kórházba. A gyermekeket azóta egyébként hazaengedték, mindketten jól vannak.
A korábbi tervek szerint Szentesen épült volna meg a hatodik légimentő-bázis. A Csongrád megyei várost tavaly nyáron választották ki a három jelentkező (Szeged, Szentes és Kiskunfélegyháza) közül. Szentes vezetése és az Országos Mentőszolgálat januárban erről egy szándéknyilatkozatot is aláírt, amelyet azonban még Molnár Lajos akkori egészségügyi miniszternek is szignálnia kellett volna. Március közepén a mentőhelikoptereket üzemeltető Légimentő Kht. igazgatója, Túri Péter még azt nyilatkozta a Délmagyarország című, Csongrád megyei napilapnak, hogy augusztusra elkészülhet a szentesi bázis, a megépítéséhez ugyanis „csak” a beruházáshoz szükséges nyolcvanmillió forint hiányzik. A helikopter, a pilótája és a bázis későbbi, három-négy fős személyzete már akkor is rendelkezésre állt.
Április végén azonban mégis Szeged mellett döntött az OMSZ és a szaktárca. Az indoklás szerint a legújabb döntésben szerepet játszott az is, hogy Szeged városa anyagilag is hajlandó támogatni a mentőbázis építését. Ez az érvelés azonban azért sántít, mert a szentesi önkormányzat ugyancsak több millió forinttal támogatta volna az építkezést. A városban már a bázis helyét is kijelölték, a szükséges területet ingyen adták volna át a Légimentő Kht.-nak. A szentesi kórházat fenntartó megyei önkormányzat egy, a kórház melletti helikopterleszálló építésére tavaly 17 millió forintot különített el, amelyet az idei költségvetésben is szerepeltetnek.
Nógrádi Zoltán, a Dél-alföldi Regionális Egészégügyi Tanács tagja lapunk kérdésére elmondta: Szentesen azért lett volna jobb helyen a légibázis, mert így sokkal több ember sokkal hamarabb kapott volna megfelelő ellátást. Szerinte ebben a döntésben ugyanaz a kapkodó rombolás látszik, mint az egészségügy minden más területén. Nógrádi úgy véli: a döntésben egyfajta pozícióharc látszik, amelyet elsősorban Szeged vív. A politikus emlékeztetett: a megyeszékhely már a kórházi ágyak elosztásánál is rosszul járt, lehetséges, hogy így kapott kompenzációt az egészségügyi tárcától.
A döntésnek nem örülnek Bács-Kiskun megyében sem. A Petőfi Népe című helyi napilap azt írta: a térképre nézve is lehet látni, hogy a szegedi bázis továbbra sem oldja meg a kecskeméti vagy éppen a keceli szállítási gondokat. A helikoptereket a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egy órára elegendő üzemanyaggal tankolják meg. Ezzel a bevetési sugárban (70–100 kilométer) lévő területeket gond nélkül ellátják, ide tizenöt percen belül bármikor megérkeznek. Szeged azonban Keceltől 75 kilométernyire van, Kecskemét pedig nyolcvanra, tehát éppen a határán a bevetési sugárnak. Szentes azonban Kecskeméttől csak ötven kilométernyire van. Az is nyilvánvaló, hogy a szegedi bázis hatósugara bőven átnyúlik a déli határon túlra.
Magyarországon jelenleg öt légimentő-bázis működik: Budapesten, Pécsett, Miskolcon, Debrecenben és Balatonfüreden. Május elejétől Sármelléken is van leszállóhely, így a balatonfüredi csak időszakosan, a nyári turistaszezonban üzemel. A tervezett bázisok felsorolásában a Légimentő Kht. honlapján egyébként Pápa mellett még tegnap is Szentes szerepelt, Szegedről szó sincs a weblapon.
Az egészségügyi tárca lapunk kérdésére lényegében megismételte a korábbi közleményt: azért Szegedre került a légimentő-bázis, mert a feladatok nagy része az ottani gyógyintézetek felé irányul. Felhívták a figyelmet, hogy a szegedi önkormányzat jelentős anyagi támogatást nyújt, továbbá hogy az itteni repülőtéren a szolgáltatás mielőbbi beindításához szükséges infrastrukturális feltételek adottak. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e egy hetedik légibázis építését az Alföld ellátás nélkül maradó részének lefedésére, a tárca sajtóosztálya annyit válaszolt: a dél-alföldi régió légi mentését a Szegeden létesítendő bázis fogja ellátni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.