Nyoma sincs az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) alapító okiratának, annak a dokumentumnak, amely megakadályozhatná a 15 milliárd forintra taksált ingatlanegyüttes eladását. Többen cáfolják azt a lassan legendává váló állítást, miszerint Schwartzer Ferenc adományozta az államnak a lipótmezei intézetet, hogy az legalább kétszáz évig a pszichiátria szolgálatában álljon. Az ingatlan földhivatali bejegyzéseinek egyike viszont ellentmondásba ütközik, ami felveti a hamisítás gyanúját is. A tulajdoni lapon ugyanis 1840-es keltezés alatt az áll: a jogosult a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának rendezési és építési osztálya. Erről a Hír TV internetes oldalán számolt be. Ez azonban aligha lehetséges, akkor ugyanis még nem létezett Fővárosi Tanács.
A Bárándy György ügyvéd által képviselt Schwartzer Elvira, a család oldalági leszármazottja továbbra is egy 1867-ben keletkezett adományozásról szóló okiratra hivatkozik, ami alapján, állításuk szerint, nem lehetne bezárni az OPNI-t. Sőt, ha mégis lakat kerülne rá, az értékes budai telken fekvő kastélyépület visszaszállna a család birtokába.
Ezzel szemben a Schwartzer család egyenes ági leszármazottjai nem nézik jó szemmel, hogy ükapjukat – Schwartzer Ferencet – egy általuk nem ismert, szerintük valótlan ügylettel hozzák kapcsolatba. A történet kuszaságát jelzi, hogy ha igaznak bizonyulna az adományozásról szóló história, jogilag az egyenes ági leszármazottakat illetné meg az örökség, ők viszont nem éltek követeléssel az ügyben. Az egyenes ági örökösök egyébként hűen őrzik felmenőik történetét. Horánszky Nándor – az ükunoka – könyvet is írt őseiről, akik német származású katolikusokként a korszak legbefolyásosabb pszichiáterdinasztiájává váltak. Lafferton Emese Angliában élő magyar történész, aki már korábban írt a magyar pszichiátria történetéről, a Magyar Nemzetnek nyilatkozva meglepőnek nevezte azt a kijelentést, miszerint Schwartzer Ferenc adományozta volna az OPNI-t az államnak, szerinte félreértésről van szó. „Tudomásom, kutatásaim alapján a Lipótmező 1868-ban nyílt meg. Schwartzer Ferenc az 1840-es évektől energikusan támogatta az országos köztébolyda létrehozását, kormánypénzen meg is látogatott számos európai intézményt, de végül még az igazgatói székbe sem ő került” – mondta a történész. – A Belügyminisztérium 1853-ban Göb (máshol Göpp) Lipóttól vásárolt meg egy nagy területet Budán. Ezen a területen épült fel később az OPNI, amelynek létesítéséről 1857-ben határozat született. Végszóként megjegyezte: Schwartzer Ferenc magántébolydája a mai Kékgolyó utcai onkológiai intézet helyén állt, de annak semmi köze sincs a Lipótmezőhöz.
A Kincstári és Vagyoni Igazgatóság még nem írta ki a pályázatot az OPNI értékesítésére, bár kormánypárti nyilatkozók már korábban egyértelművé tették: a drága ingatlanegyüttes még ebben a ciklusban magánkézbe kerül.
origo.hu
Szijjártó Péter az Origónak: Az európai vezetők abban érdekeltek, hogy a háború minél tovább tartson
