Ha elkészül az új kormányzati negyed, az építéssel összefüggő állami kifizetéseket a költségvetési kiadások között kell elszámolni – közölte lapunk érdeklődésére Bedekovics István, a Központi Statisztikai Hivatal kormányzati és nonprofit szektor számlák osztályának vezetője. Mindez azt jelenti, hogy a megszorítások közepette amúgy is nehéz helyzetben lévő államháztartást – amelynek előirányzott hiányát épp 2009-ben övezi a legnagyobb kockázat – a PPP-konstrukcióban készülő építkezés tovább terheli. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője érdeklődésünkre megerősítette: a szaktárca tisztában van azzal, hogy az új kormányzati negyeddel kapcsolatos kiadásokat a büdzsén belül kell elszámolni, s hogy a 2009-es hiányszámnak ezt a tételt is tartalmaznia kell.
A PPP-beruházással azonban nem csak ez a probléma; a köz- és
a magánszféra együttműködésén alapuló építkezések számos buktatót hordoznak magukban. Ha például az állam érdekérvényesítő képessége a szükséges szakmai tapasztalatok hiánya miatt nem elég erős, a megvalósítás drágább lesz, mint a tisztán állami beruházás. Hasonló a helyzet az állam által fizetendő szolgáltatási díjjal; a nem megfelelő szakmai tapasztalat itt is a szükségesnél magasabb összeget eredményezhet. További rizikó Bedekovics István szerint, hogy a felelősség pontatlan megosztása esetén az állami kockázatvállalás nagyobb lehet a szükségesnél. A KSH szakembere az eddigi tapasztalatok alapján úgy látja, hogy a PPP-beruházások sajátosságait a magánpartnerek és a bankok még nem igazán értik, s a szolgáltatási díjfizetés technikájában sincs elegendő tapasztalat.
Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság korábbi vezérigazgató-helyettese szerint a PPP-beruházások magukban hordozzák a pazarlás veszélyét. A szakember világszerte példátlannak nevezte, hogy egy ország kormánya a minisztériumait nem állami épületekben, hanem bérelt ingatlanokban működteti. Az állami vagyon eladásával kapcsolatban emlékeztetett: ma nem kötelezi semmi a kormányt arra, hogy az eladásból befolyó összegeket visszaforgassa, azaz megőrizze a nemzeti vagyont, jóllehet az értékesített vagyonelemek pótlása a törvények értelmében kötelessége lenne a kabinetnek. Bencze Izabella szerint az, hogy a minisztériumi épületeket egyszerre dobják majd piacra, jelentős áresést okozhat: a befektetők a legjobb ingatlanokhoz olcsón juthatnak hozzá, miközben a gyengébb minőségű létesítmények vevő nélkül maradhatnak.
A PPP-beruházások elszámolására szigorú uniós szabályok vonatkoznak: a magánbefektetőnek kell viselnie az építési kockázaton kívül a keresleti vagy a rendelkezésre állási kockázatot, a kormánynak pedig versenyeztetéssel kell kiválasztania a beruházókat. A szerződésnek egyebek mellett tartalmaznia kell, hogy milyen kiadások mellett szabadulhatnak meg a felek egymástól, ha a későbbiekben jelentősen megváltoznak az üzemeltetés körülményei. A mostani elővigyázatosságot az indokolja, hogy hazánk eddig már kétszer próbálta figyelmen kívül hagyni az uniós szabályokat. 2005 szeptemberében az EU azért utasította vissza az autópálya-építések magyarországi könyvelését, mert a kormány több, már forgalomba helyezett szakaszt próbált utólag, a költségvetésen kívül elszámolni. Hasonló fiaskó történt tavaly júliusban, amikor kiderült, hogy az Állami Autópálya Kezelő Zrt. részleges privatizációját tartalmazó elszámolási technika sem felel meg az uniós előírásoknak, ezért a tavalyi, az idei és a 2008-as hiány-előrejelzést is meg kellett változtatnia a magyar kormánynak.
Kudarcra ítélt beruházások. Az állam és a magánszféra együttműködésén alapuló építkezések előnyét egyelőre nem igazolták a magyarországi példák. A legnagyobb veszteséget az állam eddig az M5-ös autópálya megépíttetésénél szenvedte el, amiért nem volt világos, milyen feltételek mellett szabadulhatnak meg egymástól a felek. Nem hoztak több sikert a PPP-beruházásként megépült kollégiumok sem: az államnak húsz évre előre tetemes kötelezettségeket kellett vállalnia, a hallgatók pedig csak szigorú bennlakási szerződés aláírása után költözhetnek be. A 2002-ben bevezetett PPP-konstrukció eddigi eredménye: a felsőoktatási kollégiumokban nem lett érdemben több hely, az állam ugyanakkor évekre előre gúzsba kötötte magát.
origo.hu
Itt a bizonyíték: döbbenetes hasonlóságok vannak Gyurcsány és a Tisza Párt őszödi beszéde közt
