A fantasztikus kincslelet egy rendkívül mívesen kidolgozott 18 karátos oroszlánfejes gyűrű, ami a legnagyobb valószínűséggel püspöki ékszer lehetett - állítják a Journal of Archeological Science tudományos szaklapban június 4-én megjelent tanulmány szerzői.

Fantasztikus kincslelet került elő a középkori várrom alól
A Komlóska község feletti hegytetőn áll Pusztavár romja, az Eperjes-Tokaj hegyvidék egyik legszebb pontján. Az egykor földművelő ruszinok alapította község fölé magasodó Fekete-hegy ormán álló Pusztavárnak önmagában is igen érdekes a története. A középkori várak vagy várkastélyok akár több évszázadig, generációk egész során át lakottak voltak. Pusztavár ezzel szemben csak alig néhány évtizedig lehetett használatban a régészeti kutatások szerint. A várat az Árpád-kor után, a XIV. század első évtizedeiben emelhették az Anjou-dinasztia uralkodása idején.

A magyar történelemben az 1305-től 1395-ig terjedő időszakot nevezzük Anjou-kornak, amikor is a Capeting-Anjou-ház Árpád-házi felmenőkkel is rendelkező magyar királyi ágának uralkodói ültek a Magyar Királyság trónján. A dinasztia az ország történelmének olyan jelentős uralkodókat adott, mint Anjou Károly Róbertet, vagy pedig I. (Nagy) Lajost, a "lovagkirályt", akiknek az uralkodása alatt az egyik fénykorát élte Magyarország.
A század végére azonban - egyelőre még pontosan fel nem tárt ismeretlen okból - lakatlanná vált, és a XIV. illetve a XV. század fordulójára pusztulásnak indult. A XV. századi forrásokban már romként szerepel, és ebből az állapotából származott a leromlott erődítmény Pusztavár elnevezése is. A későbbi századokban sem állították helyre ezt a különleges sorsú Anjou-kori várat.
Srí Lankáról származhat az aranygyűrű drágaköve
2001-ben egy amatőr kincsvadász Pusztavár elhagyatott romjai között kutatott, akire eközben nem is akármilyen szerencse mosolygott rá. Az egykori vár belső udvarán a föld mélyéről ugyanis egy tökéletes állapotban fennmaradt mívesen kidolgozott ékköves aranygyűrű került elő. A becses lelet azonban csak több mint két évtized múltán került szakemberek, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem régészeinek birtokába. Noémi Beljak Pažinová archeológus és kutatócsoportja alapos vizsgálatnak vetették alá a különösen ritkának számító XIV. századi ékszert. Bár a középkori Európában a gyűrűk a módosabb férfiak és a nők gyakori kellékei közé tartoztak, ám egy ennyire értékes drágakővel ellátott aranygyűrű felfedezése rendkívül szokatlannak számít – írták a kutatók a tanulmányukban.