Fantasztikus kincslelet került elő Pusztavár erődítményéből

Pusztavár egykor a Magyar Királysághoz, napjainkban pedig a Szlovákiához tartozó Eperjesi-hegyvidéken fekvő ősi, az Anjou-korban épített erődítmény, aminek mára már csak a romjai láthatók. A középkori erődítmény egyik belső udvarából fantasztikus kincslelet került elő, amit eredetileg 2001-ben egy amatőr kincsvadász talált meg. A becses lelet azonban csak 2023-ban került a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem régészeinek birtokába, akik a rendkívül érdekes vizsgálati eredményeiket most publikálták.

Páratlan értékű aranykincs került elő a pusztavámi romterületen Fotó: Travelguide.sk

A középkorban csak a jómódúak viselhettek ékköves aranygyűrűt (a kép illusztráció)   Fotó: Live Science

 A ritka lelet elemzéséhez a kutatók roncsolásmentes technikákat alkalmaztak, köztük az úgynevezett Raman-spektroszkópos módszert, ami a szórt fényt elemzi az anyag kémiai összetételének kiderítésére, továbbá mikro-röntgen-fluoreszcencia spektroszkópiát, amely a röntgensugárzás segítségével határozza meg a vizsgált anyag elemeit. 

E vizsgálatok alapján megállapították, hogy a gyűrű 18 karátos aranyból készült, 

a belé foglalt drágakő pedig egy 2 karátos korund, ami az a kemény ásvány, amely a rubint és zafír alapásványa. "Az elsődleges különbség a zafír és a rubint között a színük" - magyarázta Noémi Beljak Pažinová, akit a Live Science tudományos hírportál idéz. "A rubint a króm miatt vörös, míg a zafírok sokféle színben fellelhetők. Hajlunk azt hinni, hogy ez egy zafír" - mondta Pažinová, a tanulmány vezető szerzője.

Példátlan a középkori Európa hasonló ékszerei között

A drágakőben jelenlévő nyomelemek arra utalnak, hogy a gyűrűbe foglalt korund Srí Lankáról származik, ami a római idők óta ennek az ásványnak az egyik legfontosabb lelőhelye. Srí Lanka napjainkban is a zafírkereskedelm egyik központjának számít – mondják a kutatók. A drágakő valószínűleg a kora középkortól meglévő történelmi kereskedelmi útvonalakon érkezett Közép-Európába Aleppón (Szíria) vagy a Bizánci Birodalom fővárosán, Konstantinápolyon keresztül – vélik a tanulmányt jegyző szaktudósok.

A gyűrű egyik különlegessége a foglalathoz csatlakozó oroszlánfej    Fotó: Noémi Beljak Pažinová / Live Science

 A kutatók szerint az aranygyűrűnek a drágakő foglalatához csatlakozó két végén lévő oroszlánok is ritka példái a középkori gyűrűk szimbolikus állatmotívumaira. Noha az oroszlánok a középkorban a heraldika népszerű címerállatai voltak, mivel az erőt, a bátorságot és a királyságot szimbolizálták, gyűrűn való ábrázolásuk mégis rendkívül ritkának számít. A kereszténységben az oroszlánt a feltámadás jelképének is tekintették. "A püspökök és érsekek méltóságuk hivatalos jelképként viselték az ilyen míves gyűrűket, amiket ezért püspöki hivatali gyűrűkként is ismerünk" - mondja Beljak Pažinová. A kutatók ebből kiindulva ezért egy magas rangú egyházi tisztviselőt vélelmeznek a gyűrű egykori tulajdonosának. Ettől függetlenül az még mindig nyitott kérdés azonban, hogy konkrétan ki lehetett a gyűrű viselője, illetve az is, hogy mikor és milyen körülmények között kerülhetett Pusztavár belső udvarának a mélyére.

Egyelőre még nyitott kérdés, hogy ki viselhette az 1300 körül készült pompás ékszert   Fotó:  Ján Beljak

 A várkastély a XIV. század második felében már használaton kívüli állhatott a kutatók értékelése szerint, a rendkívül különleges gyűrű pedig véletlenszerűen került elő a középkori vár egykori lakóudvarból. A szakértői elemzések 1300 körülire datálják az ékszer készítésének idejét a gyűrű stílusa alapján. A vöröses-lila zafírkő és oroszlánfigurákkal díszített arany gyűrűsáv egészen egyedülálló a középkori Európában – írták a kutatók a tanulmányukban.

A Pusztavár romjai közül előkerült aranygyűrű:

• a kormeghatározás szerint 1300 körül készülhetett,
• viselője egy magas rangú egyházi vezető, püspök vagy érsek lehetett,
• a középkori Európa hasonló leletei között is egyedülálló a kidolgozottsága és a mívessége miatt.