Rába: sokkoló mértékű a szennyezés

Sokkoló eredményeket hozott nyilvánosságra tegnap a Greenpeace a Rába szennyezettségéről: foszforból tízszeres, lipofil anyagoknál két-háromszoros, a naftalinszulfonátok esetében ötszörös az osztrák határértékek túllépése. A feldbachi Boxmark bőrgyár szennyvízcsatornájából vett minták alapján a környezetvédő szervezet azonnali intézkedéseket követel. A magyar–osztrák akciócsoport mindeközben csak azt az „útitervet” fogadta el, amely elvezethet a megoldásig.

Munkatársunktól
2007. 05. 30. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az osztrák törvények által szabott határértékek többszörösét mérték egyes vegyületeknél a Greenpeace által megbízott akkreditált osztrák és magyar laboratóriumok a stájerországi Feldbachban a Rába folyóba engedett ipari szennyvízből vett mintákon. A környezetvédő szervezet osztrák és magyar szekciójának tegnapi grazi sajtótájékoztatóján Nemes Noémi, a Greenpeace magyarországi kampányszervezője arról számolt be, hogy a feldbachi Boxmark bőrgyár által a Rábába bocsátott szennyvízben a foszfor mennyisége a tízszerese volt a megengedettnek, a vas és a szerves halogénvegyületeké
40-50 százalékkal haladta meg a határértéket, a lipofil anyagoknál
2-3-szoros a túllépés. A naftalin- szulfonátok, amelyeket a habzás legfőbb okozójának tartanak, 5 milligramm/liter koncentrációban voltak jelen a szennyvízben, amely ötször nagyobb, mint az Ausztriában a felületaktív anyagokra engedélyezett legmagasabb kibocsátási érték. Herwig Schuster, az osztrák Greenpeace kémiai szakértője döbbenetesnek nevezte a sókibocsátást is: „a szennyvíz majdnem olyan sós, mint a tengervíz”. Szerinte egyértelmű, hogy a feldbachi bőrgyár a Rába-szennyezés egyik legfőbb okozója. (A Rába szennyezéséért két stájerországi és egy burgenlandi bőrgyárat tesznek felelőssé.)
Európa minden országában korlátozzák a só kibocsátását a szennyvizekben. Magyarországon 2000 milligramm/liter a bőrgyári szennyvizek sótartalmának határértéke. Az összes vizsgált szennyvízmintában ennél jóval magasabb értéket mért a labor, a legrosszabb esetben 600 százalékos volt a túllépés. Csakhogy Ausztriában semmiféle határértéket nem szabtak meg sóra. A zöldszervezet szerint érthetetlen, hogyan lehet 1,2 százalékos, a tengervízhez közel hasonló sótartalmú szennyvizet kiengedni egy érzékeny vízi ökoszisztémába.
A Greenpeace elfogadhatatlannak tartja a gyár törvényes státusát is. Az 1994-es vízjogi engedély 1999-ben lejárt, azóta a hatóságok nem döntöttek a gyár újabb engedélykérelméről. 1999-ben egy új, a bőrgyárakra nézve szigorúbb szabályozás lépett érvénybe, a feldbachi Boxmark törvényes működésének alapja viszont egy 13 évvel ezelőtti elavult vízjogi engedély. A Greenpeace szerint Stájerországnak új, szigorú vízjogi engedélyt kell kiadnia. A gyenge engedélyezés miatt a feldbachi gyár évi hétezer tonna sót juttat a Rábába. A Greenpeace szerint azonnal csökkenteni kell a sókibocsátást, és a második legfőbb teendő a naftalin-1,5-diszulfonát kiváltása. Már az Európai Bizottság is javasolta ennek az anyagnak elsőbbségi veszélyes anyaggá minősítését rendkívül nehéz bonthatósága miatt – jelezték a zöldek. A szervezet azonnali intézkedéseket sürget a feldbachi bőrgyárnál, és követeli, hogy az tíz napon belül értesítse a közvéleményt, milyen konkrét intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a szennyezést az őszre felszámolja.
Közben, ugyancsak tegnap, megtartotta első ülését Szentgotthárdon a Rába szennyezését vizsgáló közös magyar–osztrák akciócsoport, amelynek a két ország környezetvédelmi minisztere közötti megállapodása értelmében legkésőbb szeptemberig konkrét javaslatokat kell tennie a Rába szennyezésének megszüntetésére. A több- órás, zárt ajtók mögött zajlott megbeszélés után Őri István, a zöldtárca kabinetfőnöke azzal biztatott: „tudjuk, hogy hogyan, mivel és mikorra fogjuk megoldani a problémát, és hogy hogyan jutunk el a célig, hogy a Rába vízminősége javuljon és a habzás megszűnjön”. Konkrét lépésekről mindazonáltal nem tudott beszámolni, mint mondta, az akciócsoportnak éppen az a feladata, hogy a június 21-i bécsi ülésre egy olyan feladattervet állítson össze, ami tartalmazza az összes lehetséges jogi és műszaki megoldást. Kiemelte: az osztrák részről az utóbbi hetekben olyan szennyvíztisztítási technológiák laboratóriumi tesztelése is megtörtént, amit hamarosan félüzemi vagy üzemi méretekben is ki lehet majd próbálni. A Greenpeace-féle mérési adatok kapcsán Őri úgy fogalmazott: azokat a mérési adatokat, amelyek alapján a közös akciócsoport dolgozik, az osztrák fél bocsátotta rendelkezésre. – Addig, amíg ezeknek az ellenkezőjét nem bizonyítja valaki, ezeket használjuk – mondta, ám jelezte: a különböző mérési adatokat össze kell hasonlítani egymással, a Greenpeace mérései pedig igen jelentős tényeket tartalmazhatnak, amit a magyar tárgyalódelegáció újabb érvként használhat fel. A megbeszélés után az osztrák tárgyalófél nem kívánt a sajtónak nyilatkozni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.