Az osztrák törvények által szabott határértékek többszörösét mérték egyes vegyületeknél a Greenpeace által megbízott akkreditált osztrák és magyar laboratóriumok a stájerországi Feldbachban a Rába folyóba engedett ipari szennyvízből vett mintákon. A környezetvédő szervezet osztrák és magyar szekciójának tegnapi grazi sajtótájékoztatóján Nemes Noémi, a Greenpeace magyarországi kampányszervezője arról számolt be, hogy a feldbachi Boxmark bőrgyár által a Rábába bocsátott szennyvízben a foszfor mennyisége a tízszerese volt a megengedettnek, a vas és a szerves halogénvegyületeké
40-50 százalékkal haladta meg a határértéket, a lipofil anyagoknál
2-3-szoros a túllépés. A naftalin- szulfonátok, amelyeket a habzás legfőbb okozójának tartanak, 5 milligramm/liter koncentrációban voltak jelen a szennyvízben, amely ötször nagyobb, mint az Ausztriában a felületaktív anyagokra engedélyezett legmagasabb kibocsátási érték. Herwig Schuster, az osztrák Greenpeace kémiai szakértője döbbenetesnek nevezte a sókibocsátást is: „a szennyvíz majdnem olyan sós, mint a tengervíz”. Szerinte egyértelmű, hogy a feldbachi bőrgyár a Rába-szennyezés egyik legfőbb okozója. (A Rába szennyezéséért két stájerországi és egy burgenlandi bőrgyárat tesznek felelőssé.)
Európa minden országában korlátozzák a só kibocsátását a szennyvizekben. Magyarországon 2000 milligramm/liter a bőrgyári szennyvizek sótartalmának határértéke. Az összes vizsgált szennyvízmintában ennél jóval magasabb értéket mért a labor, a legrosszabb esetben 600 százalékos volt a túllépés. Csakhogy Ausztriában semmiféle határértéket nem szabtak meg sóra. A zöldszervezet szerint érthetetlen, hogyan lehet 1,2 százalékos, a tengervízhez közel hasonló sótartalmú szennyvizet kiengedni egy érzékeny vízi ökoszisztémába.
A Greenpeace elfogadhatatlannak tartja a gyár törvényes státusát is. Az 1994-es vízjogi engedély 1999-ben lejárt, azóta a hatóságok nem döntöttek a gyár újabb engedélykérelméről. 1999-ben egy új, a bőrgyárakra nézve szigorúbb szabályozás lépett érvénybe, a feldbachi Boxmark törvényes működésének alapja viszont egy 13 évvel ezelőtti elavult vízjogi engedély. A Greenpeace szerint Stájerországnak új, szigorú vízjogi engedélyt kell kiadnia. A gyenge engedélyezés miatt a feldbachi gyár évi hétezer tonna sót juttat a Rábába. A Greenpeace szerint azonnal csökkenteni kell a sókibocsátást, és a második legfőbb teendő a naftalin-1,5-diszulfonát kiváltása. Már az Európai Bizottság is javasolta ennek az anyagnak elsőbbségi veszélyes anyaggá minősítését rendkívül nehéz bonthatósága miatt – jelezték a zöldek. A szervezet azonnali intézkedéseket sürget a feldbachi bőrgyárnál, és követeli, hogy az tíz napon belül értesítse a közvéleményt, milyen konkrét intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a szennyezést az őszre felszámolja.
Közben, ugyancsak tegnap, megtartotta első ülését Szentgotthárdon a Rába szennyezését vizsgáló közös magyar–osztrák akciócsoport, amelynek a két ország környezetvédelmi minisztere közötti megállapodása értelmében legkésőbb szeptemberig konkrét javaslatokat kell tennie a Rába szennyezésének megszüntetésére. A több- órás, zárt ajtók mögött zajlott megbeszélés után Őri István, a zöldtárca kabinetfőnöke azzal biztatott: „tudjuk, hogy hogyan, mivel és mikorra fogjuk megoldani a problémát, és hogy hogyan jutunk el a célig, hogy a Rába vízminősége javuljon és a habzás megszűnjön”. Konkrét lépésekről mindazonáltal nem tudott beszámolni, mint mondta, az akciócsoportnak éppen az a feladata, hogy a június 21-i bécsi ülésre egy olyan feladattervet állítson össze, ami tartalmazza az összes lehetséges jogi és műszaki megoldást. Kiemelte: az osztrák részről az utóbbi hetekben olyan szennyvíztisztítási technológiák laboratóriumi tesztelése is megtörtént, amit hamarosan félüzemi vagy üzemi méretekben is ki lehet majd próbálni. A Greenpeace-féle mérési adatok kapcsán Őri úgy fogalmazott: azokat a mérési adatokat, amelyek alapján a közös akciócsoport dolgozik, az osztrák fél bocsátotta rendelkezésre. – Addig, amíg ezeknek az ellenkezőjét nem bizonyítja valaki, ezeket használjuk – mondta, ám jelezte: a különböző mérési adatokat össze kell hasonlítani egymással, a Greenpeace mérései pedig igen jelentős tényeket tartalmazhatnak, amit a magyar tárgyalódelegáció újabb érvként használhat fel. A megbeszélés után az osztrák tárgyalófél nem kívánt a sajtónak nyilatkozni.

A világ egyik legjobb vodkája készül Zamárdiban