Szeméthegyek az e-postában

Elektronikus postaládánk megtisztítása a beáramló levélszeméttől lassan mindennapi rutinná válik. A hazai spameket szabályozó törvény nemzetközi összehasonlításban is szigorúnak számít, betartatásuk és a törvényszegés szankcionálása azonban sok esetben lehetetlen. A 2001 óta folyamatosan szigorított törvény ellenére Magyarországon ma már a teljes e-mail forgalom 40 százalékát teszik ki a spamek – ez tízszerese a hat évvel ezelőttinek.

Az abszurd humor kedvelői számára a spam elnevezés a Monty Python Repülő cirkusza elhíresült jelenetéből lehet ismerős: az étterembe gyanútlanul betérő vendég nem tud olyan ételt rendelni, amelyben ne lenne löncshús, vagyis spam. A spam e-mailben érkező kéretlen, üzleti célú üzenet, azaz elektronikus levélszemét. A tiltó törvény ellenére mind több kéretlen levél árasztja el e-postafiókunkat. Ráadásul a spamek nemcsak időnket, de a rendelkezésre álló sávszélességet és a pénztárcát sem kímélik, mivel az üzenet címzettje fizet a kapcsolatért, a tárhelyért és a letöltésért.
Magyarországon a kéretlen elektronikus hirdetések jogi rendezését az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény tartalmazza. E jogszabály egyebek mellett kimondja, hogy hirdetés elektronikusan kizárólag az igénybe vevő előzetes, egyértelmű hozzájárulásával küldhető. A rendelkezés szerint a küldés tilalmáért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató, illetve az elektronikus hirdetés közzétevője is felelősséggel tartozik, aki/amely köteles (volna) azt tiszteletben tartani.
A vonatkozó jogsértések esetén a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) jogosult eljárni, amely az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás során vizsgálja meg a panaszt. Sylvester Nóra, az NHH informatikai szabályozási igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy a törvények ugyan szükségesek, de nem elégségesek a spamek elkerülésére. Mint mondta, a levélszemetek kiszűrésére összetett és együttes fellépésre van szükség mind a felhasználó, mind pedig a szolgáltató részéről, ugyanakkor elismerte: a notórius spamezőket nem tudják kiszűrni, mivel technikai felkészültségük lehetetlenné teszi azonosításukat. – Az NHH csak a magyar nyelvű spamek ellen jogosult fellépni, a többiért a kiindulási ország járhat el. Ennek kiderítése meglehetősen bonyolult, olykor lehetetlen – fogalmazott Sylvester Nóra, aki hangsúlyozta: a jogtudatos fogyasztói magatartás hiányában nincs az a hatósági szabályozás, amely önmagában elegendő volna a spamek elleni küzdelemben. A hatóság egyébiránt évente több száz bejelentést kap, a tetten ért spamelők többsége – az informatikai szabályozási igazgató állítása szerint – nem folytatja a többnyire a törvény ismeretének hiányában tett illegális reklámtevékenységet.
A hazai törvénykezés mellett – amely 50–500 000 forint közötti büntetést tesz lehetővé – beszédes a dán példa: itt a hatóságnak van nyomozati jogköre és szervereket is lefoglalhat.