Lenkovics Barnabás többek között arról beszélt a katolikus egyetem jogászhallgatóinak, hogy a rendszerváltozás idején az akkori döntnökök kihagyták azt a lehetőséget, hogy az akkor még csaknem százszázalékos köztulajdon igazságosabb elosztásával „szélesen terített tulajdoni bázist teremtsenek az országban”. Mivel a polgárok túlnyomó többsége nem vált sem közvetlenül, sem közvetve tulajdonossá, így most képtelenek eleget tenni az öngondoskodás reformkényszerének. A saját anyagi erőforrásokat fedező tulajdon híján, napi megélhetési gondok közepette szinte semmit nem ér a szabadság – hangoztatta az alkotmánybíró. Lenkovics szót ejtett arról is, hogy az embereket ugyan 1948–1988 között is kihagyták a tulajdonlásból, de legalább valamilyen fokon gondoskodtak róluk. Ellenben – mutatott rá – a hazánkban teret nyerő multinacionális, globális tőke teljességgel személytelen, nem törődik a környezettel és a humán tőkével, és a szociális gondoskodásnak sem mutatja jelét.
Az ombudsman és a jogvédelem című szakmai napon a másik meghívott előadó, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos megállapította: „Igenis korlátozható az állam által az adatvédelmi biztos hatásköre, függetlensége, ha nem kapja meg a szükséges anyagiakat a nélkülözhetetlen fejlesztésekhez.” Elmondta, jelenleg éppen ez a helyzet, amit az is okoz, hogy az ombudsmanoknak nincs beleszólásuk költségvetésük tervezésébe. Rávilágított: a szükséges anyagi források és a hivatali létszám legalább egy-két fős növelése már csak azért is sürgető, mert az Európai Unió tagállamai adatvédelmi biztosainak nemzetközi vizsgálatokban is részt kell venniük. Ha nincs ezekre a feladatokra fedezet, a hivatalnak erőt kell átcsoportosítania, például az állampolgári panaszok kivizsgálásának a rovására, ami rossz üzenet volna.
origo.hu
Az őszödi beszédtől a rendőrterroron át az Apró-villáig – Íme Gyurcsány Ferenc legnagyobb botrányai
