Adogatóelőny

Az Asbóth József, Gulyás István, majd Taróczy Balázs fémjelezte magyar férfi tenisz az utóbbi években nem tud felmutatni igazán nagy formátumú játékost, a hölgyeknél viszont rendre feltűnnek tehetségek. Jelenleg Szávay Ágnes az, aki szerencsés esetben a nagy elődök, Körmöczy Zsuzsa és Temesvári Andrea nyomdokaiba léphet. Azért még érnie kell, s nem csak sportolóként, hiszen mostanában teszi le gimnáziumi érettségi vizsgáit.

2007. 06. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem csupán a hét végén befejeződő francia nemzetközi teniszbajnokságon, hanem az év előző időszakában is sok örömet szerzett a magyar sport-, azon belül teniszrajongóknak Szávay Ágnes. A 18 éves soltvadkerti tehetség nevét két éve ismerte meg az ország, amikor a juniorok között remekelt a 2005-ös Grand Slam-versenyeken: egyesben és párosban megnyerte a Roland Garrost, döntőzött az Australian Openen, s párosban Wimbledonban is. Ami párizsi sikerét illeti, előtte csak öt honfitársunknak sikerült diadalmaskodnia a francia főváros legendás salakján: Asbóth Józsefnek (1947, férfi egyes), Körmöczy Zsuzsának (1958, női egyes), Taróczy Balázsnak (1981, férfi páros, a svájci Heinz Günthardttal), Temesvári Andreának (1986, női páros, az amerikai Martina Navratilovával) és Balázs Györgynek (2003, junior fiú páros, az izraeli Dudi Selával). Asbóth, Körmöczy, Taróczy és Temesvári meghatározó elit játékos volt a maga idejében, a júliusban 22 éves Balázs György nem futott be az övékhez hasonló pályát, jelenleg 1255. a férfi-világranglistán.
Szávay viszont 102. a nőknél, s a hétfői frissítést követően a nyolcvanadik hely körül jár majd. Két évvel ezelőtti vágyálma, hogy a felnőttek között bekerüljön a tíz közé, egyelőre várat magára, de akad néhány tényező, amely okot ad az optimizmusra. Ám bizonyosságot semmiképp sem, hiszen számos példa sorjázik előtte, amely azt mutatja, sokan akarják, de kevesen érik el a csúcsot. A szakmai munkájában segédkező egykori kiváló játékos, Kuharszky Zoltán egy rádióinterjúban kifejtette, szerinte a közelmúlt magyar női teniszezői közül tehetsége alapján Mandula Petrának és Kuti Kis Ritának is ott lett volna a helye a szűk elitben. Ehhez képest Mandula a 30. helynél torpant meg, legjobb eredménye a 2001-es Roland Garros negyeddöntője egyesben, valamint a 2003-as Australian Open elődöntője párosban. Pályafutását tavalyelőtt, 27 évesen fejezte be porckorongsérv miatt. Olyan klasszisokat vert meg, mint az amerikai Jennifer Capriati, a spanyol Arantxa Sánchez-Vicario, az orosz Anasztaszja Miszkina, annak szépséges honfitársa, Anna Kurnyikova vagy a szerb-ausztrál Jelena Dokics. A szintén 1978-as születésű Kuti Kis hét éve a világranglista 47. helyén állt, 2000-ben megnyerte a Sao Pauló-i WTA-tornát, ő is legyőzte (kétszer) Capriatit, illetve Dokicsot, de ifiként gyakorlatilag mindenki ellen esélyesként léphetett fel. S akkor még nem beszéltünk Kapros Anikóról, aki 2000-ben juniorként megnyerte az Australian Open egyesét és párosát, két évre rá legyőzte a belga Justine Henint, 2004-ben az orosz Nagyja Petrovát, ekkor a 44. pozíciót foglalta el a rangsorban. Most, 23 évesen már csak a 403. helyen áll.
Amikor Mandula 30. volt (2005 nyara), akkor négy magyar lány tartózkodott az első százban, rá egy évre viszont egy se. Az idén hónapokig ott állt Czink Melinda – ő 2004 márciusában érte el eddigi legelőkelőbb pozícióját (64.) –, ám azóta kicsúszott onnan. Összesen nyolc honfitársnőnk van jelenleg a világranglistán: Szávay 102., Czink 129., Nagy Kyra 157., Gubacsi Zsófia 229., Kapros 403., Király Pálma 701., Marosi Katalin 705., Borsányi Csilla 976. Csak összehasonlításképpen: a magyar férfiak ugyan eggyel többen szerepelnek a sorban, ám hárman egyetlen ponttal az 1522. helyen, akad 2, 3 és 4 pontos is az 1395., 1255. és 1186. pozícióban, Kiss Sebő 773., a legjobb, Bardóczky Kornél 487. Utolsó mohikánként Sávolt Attila érte el a top 100-at (egyéni csúcsa 68. 2002-ben), mi mégis jobban emlékezünk Noszály Sándorra, pedig ő csak a 95. helyig jutott. Viszont 1995-ben egy bukaresti tornán kiverte az akkori 5. Alberto Costát, a 3. Sergi Bruguerát, s csak a pályája csúcsán álló Thomas Muster állította meg. Ráadásképpen részt vett több Davis-kupa-bravúrban, így az ausztrálok és az argentinok legyőzésében a világcsoportba kerülésért. Persze az is lehet, hogy médiaszereplése miatt maradt meg jobban a fejünkben, mint a közelmúltbeli párkereső televíziós műsorban a Nagy Ő…
A jelenlegi helyzet szerint Szávay Ágnes az, aki a honi teniszt visszavezetheti a csúcs közelébe. Két éve, amikor juniordiadalait aratta, még csínján kellett bánni ezzel a megjegyzéssel, hiszen a korosztályos siker egyáltalán nem biztosíték a felnőttsikerre. Kapros Anikó közeli példáját már említettük, de akadnak még beszédesebb adatok. Wimbledonban eleddig csupán heten nyertek junior- és évekkel később felnőttegyest egyaránt, mégpedig Ann Jones, Karen Susman és Martina Hingis, illetve Björn Borg, Pat Cash, Stefan Edberg és Roger Federer. Ugyanezt a Roland Garroson tízen érték el: Françoise Dürr, Mima Jausovec, Hana Mandliková, Jennifer Capriati és Justine Henin, illetve Ken Rosewall, Roy Emerson, Andrés Gimeno, Ivan Lendl és Mats Wilander. Veretes névsor, de jóval rövidebb, mint azoké, akik a fiatalon aratott diadalt követően később már nem jutottak a csúcsra. „A felnőtteknél minden más, minden nehezebb” – mondta Temesvári Andrea, amikor ennek okáról kérdeztük. A női egyes világranglista egykori 7. helyezettje (akkor, 1983-ban mindössze 16 és fél éves volt!) szerint Szávay jó úton jár, de messze a vége. Hiszen a juniorban még nem létező pénzdíjak hirtelen örömöt és egyben jóllakottságot okozhatnak, a rangsorban való előrelépés miatt egyre nagyobb lehet az elvárás, s ezt nem mindenki viseli el. Temesvári elviselte. Miután 1982-ben megkapta a női világszövetségtől (WTA) a legtöbbet fejlődő tehetség díját, beért a szűk elitbe. Ráadásul szépséggel párosult tudása miatt a WTA az elsők között használta őt marketingcélokra, éves naptárakban és más kiadványokban szerepelhetett. Aztán jött a hullámvölgy, boka- és vállműtéten esett át, de 1989-ben már a nagy visszatérők éves díjára terjesztették fel, hiszen volt ereje talpra állni.
Szávay a jelek szerint hasonló erővel bír, s a hirtelen jött pénz sem tette mássá, mint aki eredetileg volt. Két évvel ezelőtt még örülnie kellett a hazai teniszszövetségen keresztül a Wesselényi Közalapítványtól kapott 1,3 millió forintnak, ehhez képest a múlt héten befejeződött francia nemzetközi bajnokságon pár nap alatt átszámítva 8,5 milliót keresett. Ehhez persze nyújtania is kellett valamit: egyesben a kvalifikációtól kezdve négy győzelmet aratott, s nagyon megszorongatta a ranglistán 9. orosz Anna Csakvetadzét is. Párosban pedig a nyolcaddöntőig jutott, s cseh társával a világelső duótól csent játszmát. Két profi éve alatt eddig 41 millió forintos díjazásnál jár, ám ennek jelentős része elmegy a versenyeztetésre-edzésre, illetve a kölcsönök visszafizetésére. Ugyanis egy teniszkarrierbe a kezdetektől a profi szintig akár százmillió forintot is bele kell fektetni, főképpen a családnak.
A kiskunhalasi születésű, soltvadkerti illetőségű 18 éves lány esetében sincs másként, s nem csak az anyagi terhek miatt. A Szávay família még a „szétszakíttatást” is vállalta, a hölgyek (Ági, szintén teniszező húga, Blanka és edző édesanyja) Budapestre költöztek, az urak (a báty és az édesapa) Soltvadkerten maradtak, pontosabban ingáznak onnan.
Szávay Ágnes a tavalyi, betegség nehezítette év után az idén beérni látszik a felnőttek között. Áprilisban Budapesten (egészen pontosan Márky Jenő „birodalmában”, a Római Teniszakadémián) életében először négy közé jutott a rangos WTA-tornán, párosban pedig győzött a cseh Vladimira Uhlirová oldalán. Márky nevét azért kell megemlíteni, mert a hazai verseny szervezőjeként szabadkártyát biztosított neki és a többi magyarnak, ha ez nincs, nincs meg a kiugrás lehetősége sem. Persze azt meg kell ragadni. Szávay azóta nyert egy kisebb viadalt Zágrábban, nagyszerű párizsi szereplését pedig már említettük.
S pörög tovább a mókuskerék, hiszen legközelebb Barcelonában játszik, majd következik Wimbledon. Ide még selejteznie kell, de a US Openre, sőt vélhetően a jövő évi Australian Openre nem, mert nem tud annyi pontot veszíteni, hogy ne maradjon olyan előkelő pozícióban a rangsorban. Szakmai elemzés talán felesleges e helyütt, ám érdemes elmondani, ha stabilizálni tudja a nők között kifejezetten erős, akár 190 km/órás sebességű adogatását, füvön és kemény pályán is messzire juthat. A sportsikerek mellett mindeközben magántanulóként az érettségi vizsgáit sem hanyagolja el, édesapja elmondása szerint kifejezetten szomorú volt, hogy matematikából néhány pont híján lecsúszott az ötösről…
„Ez egy lemondásokkal járó, kemény élet, de mi nem az, ha az ember sikeres akar lenni?” – adott útravalót Temesvári Andrea lehetséges követőjének, aki, úgy látszik, érti a leckét. S végül egy másik párhuzam miatt idézzük Mandula Petrát is, aki visszavonulásakor így nyilatkozott: „A legnagyobb élmény az olimpia volt, főleg a sydneyi, egyrészt a megnyitó miatt, másrészt mert itt nemcsak magunkért, az országért is játszunk. Ritka ez a teniszben.”
Nos, Szávay Ágnes nemzetiszínű szalaggal a hajában játszott a budapesti versenyen. Mert így lesz igazán közös az öröm, noha egyéni az eredmény.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.