Minimális csökkenés következett be az infláció alakulásában májusban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi adatai szerint a múlt hónapban éves szinten 8,5 százalékos volt az átlagos fogyasztóiár-emelkedés, míg az idén, az első öt hónapban 8,6 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbi szinthez képest. Az inflációt a hatósági áremelések pörgetik fel: a háztartási energia 31,6 százalékos drágulásán belül a vezetékes gáz 53,3, a távfűtés 38,7, míg az elektromos energia ára 21,2 százalékkal nőtt egy év alatt. A távfűtés drágulása a következő hónapban is döntő szerepet játszik az infláció alakulásában, a májusi adatban ugyanis még csupán az áremelés első lépcsője szerepel. A második áremelésről a számlák ugyan már megérkeztek a legtöbb háztartáshoz, ám ennek hatása majd csak a júniusi inflációban jelentkezik. A rezsiköltségeket tovább emeli, hogy a csatornadíj 16,7, a szemétszállítás díja 14,7, a vízdíj pedig 12,5 százalékkal nőtt. A MÁV és a Volán tarifaemelései miatt a távolsági utazás májusban 28,2 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.
Az élelmiszereknél 11,2 százalékos áremelkedést mért a KSH, a friss hazai és déligyümölcsök egy hónap alatt 34 százalékkal drágultak. Az élelmiszereknél szintén sok a bizonytalansági tényező, mivel a fagykárok, illetve a hétfő óta élő baromfiár-emelés felfelé húzhatja a júniusi inflációt. A központi áremelések leginkább az időskorúakat sújtják. A rezsiköltségek, az egészségügyi szolgáltatások és az élelmiszerek átlagot meghaladó drágulása miatt a KSH a múlt hónapban 11,4 százalékos, úgynevezett nyugdíjas-inflációt regisztrált. Az időskorúak pénzének romlása meghaladja az átlagos ütemet, a nyugdíjasok az év egészében 9-9,5 százalékos inflációra számíthatnak.
A lapunknak nyilatkozó gazdasági elemzők szerint a tegnapi inflációs adat nem módosítja érdemben a jegybanki alapkamat mértékét, a következő döntésnél a Magyar Nemzeti Bank most leginkább a bérek emelkedési ütemére koncentrálhat. Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője kétségesnek nevezte, hogy a monetáris tanács már ebben a hónapban elkezdené a kamatvágást, az elemző ugyanakkor valószínűnek tartotta, hogy a kamat mérséklése júliusban beindul. Hasonló előrejelzést adott Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint a júliusi kamatvágás valószínűségét növeli, hogy a monetáris tanácsból addigra távozik Auth Henrik és Adamecz Péter alelnök. Suppan Gergely a következő két hónapban arra számít, hogy az infláció magas szinten beragad, azaz a pénzromlás üteme 8,5-8,6 százalékos marad júniusban és júliusban egyaránt.
Megugró létminimum. Tavaly 60 128 forintot tett ki a létminimum, majdnem négyezer forinttal többet, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Egy kétkeresős, kétgyermekes családnak 174 ezer forintra volt szüksége a megélhetéshez, ez mintegy 11 ezer forintos drágulást jelent egy év alatt. Egy nyugdíjas házaspár esetében a létminimum tavaly 93 ezer forintot tett ki, több mint ötezer forinttal többet a 2005-ös szintnél.

Megkérdezték Ruszin-Szendi Romuluszt, hogy valóban dicsőítette-e Ukrajnát a NATO ülésein – videó