A tartozások is elkülöníthetők
A házassági vagyonjogi szerződéssel a házastársak saját akaratuknak megfelelően rendezhetik a közöttük fennálló vagyonjogi rendszert. Megegyezhetnek, hogy a házassági vagyonközösség fennállása alatt mi a közös és mi a különvagyonuk, vagy hogy hogyan kezelik a közöset, már ha egyáltalán lesz közös vagyonuk, nem pedig teljes vagyonelkülönítésben kívánnak élni. – A házassági vagyonjogi szerződéssel nemcsak a vagyont, hanem az adósságokat is el lehet különíteni. Például az egyikük tulajdonában lévő vállalkozás csődjétől, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél. Ha a szerződésben világosan el van határolva, mi számít különvagyonnak, akkor a házastárstól a különvagyonából nem követelhető a tartozás – mondta Tóth Ádám, a MOKK elnöke. Ugyanakkor ehhez arra is szükség van, hogy a házasfelek a szerződést közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják, majd közjegyzőnél bejegyeztessék a MOKK által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába. A szerződés harmadik féllel, például egy hitelező bankkal szemben csak ebben az esetben hatályos.
Az élettársi kapcsolatban is fontos az előrelátás
A MOKK arra is felhívja a figyelmet, hogy az élettársak vagyoni viszonyaira teljesen más vagyonjogi szabályok vonatkoznak, mint a házaspárokra. Élettársi kapcsolatban ugyanis nem keletkezik automatikusan közös vagyon. Ha az élettársak szétválnak, csak annyit követelhetnek egymástól, amennyivel igazolhatóan hozzájárultak a másik vagyonának gyarapodásához. Azonban az élettársaknak is lehetőségük van közjegyző vagy ügyvéd előtt vagyonjogi szerződést kötniük, amelyben a házaspárokhoz hasonlóan rendezhetik az egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!