Vlagyimir Putyin orosz elnök váratlan ötlettel állt elő a németországi G8-csúcstalálkozón. Azt ajánlotta amerikai kollégájának, hogy a tervezett csehországi radar helyett használják közösen az Azerbajdzsánban lévő gigantikus orosz radarállomást. Putyin ezzel jelezhette, hogy szeretne enyhíteni a rakétavédelem ügyét átható feszültségen, akarva-akaratlanul választ adva az amerikai részről Clinton óta már többször felvetett együttműködési javaslatokra.
A gabalai (más források szerint ljuki, illetve mingacseviri) Darjal típusú lokátorállomás a Kaukázus délkeleti, négy és fél ezer méter magas vonulata előtt helyezkedik el, feladata az egykori Szovjetunió előre jelző rendszerében az volt, hogy figyelmeztessen a déli szektorból (például az Indiai-óceánról) indított rakéták közeledésére. Oroszország sem adta fel a – mellékesen az iráni rakétaindításokat „csípőből” észlelni képes – állomást, igaz, azeri oldalról mindent megtettek azért, hogy leszereljék azt (a lettországi Skrundában 1995-ben fel is robbantották az ottani Darjalt). Az oroszok 2012-ig maradhatnak, ám a bakui parlament – legutóbb az idén februárban – ismét felvetette a szerződés felülvizsgálatát, miután Moszkva emelte a gáz árát. Putyint láthatólag nem aggasztja ez a bizonytalanság, ő Heiligendammban úgy fogalmazott, hogy ajánlatához bírja az azeri elnök támogatását.
Míg a csehországi Brdybe tervezett amerikai radarral kapcsolatban csak tartanak az esetleges környezeti károkozástól, addig Gabalában ez már 22 éve a mindennapok része. A helyi vízbázist állítólag leapasztotta a radar hűtésére fúrt 16 artézi kút, a szintén hűtési célzattal használt freongáz károsítja a légkört, míg az egyébként gyönyörű hegyvidéken tett kirándulásoktól a „radar sugárzása” miatt tartanak az azeriek. A bakui hivatalos szervek mindezt tagadják, és azt ígérték, hogy még az idén a sugárzás mérésére külföldi berendezéseket szerelnek fel a radarállomás környékén.
origo.hu
Megkötözve, fej nélkül hevertek az áldozatok - döbbenetes leleteket találtak a magyar régészek
