Keserédes az idei málna

Egy hete kezdődött el a bogyósgyümölcsűek (ribizli, málna) szedésének időszaka. A termelők nem túl optimisták, a természeti csapások miatt az idei termés 30-40 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Ennek ellenére az árak az idén is mélyponton járnak: míg a bevásárlóközpontokban nyolcszáz forintot is elkérnek egy kilogramm málnáért, a termelő ennek a negyedét kapja kézhez.

A Börzsöny hegységben fekvő Kemencén akad dolguk
a bogyósgyümölcs-termesztőknek: megkezdődött a betakarítási időszak. Nógrádban és az Alsó-Ipoly völgyében nagy hagyományokra visszatekintő málna- és ribizlitermelés azonban több éve folyamatosan gyengélkedik. Idén a várhatóan közepes termésnek sem egyszerű piacot találni, jórészt azért, mert nincs feldolgozóipar, sem árut fogadni képes hűtőház. Az árak sem rózsásak: a ribizli kilójáért jó esetben is 150 forintot adnak a kereskedők, a málnáért pedig kétszázat.
Menyhárt Ottó kemencei termelő szerint további gondot jelent az is, hogy a kilencvenes évek közepén ugrásszerűen megnőtt a gyümölcsültetvények (különösen a bogyósok) száma. – Az állami támogatás akkor a beruházás összköltségének 50-70 százalékát tette ki, így nyolc év alatt több mint 2000 hektár gurulós gyümölcsöt telepítettek olyanok is, akiknek semmi közük a termesztéshez. Ezekben a jobbára hobbiméretű ültetvényekben ma már tehenek legelnek, mivel ha nem elég magasak a piaci árak (évek óta így van), leszedni sem érdemes a termést. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az állam nyolc év alatt jelentős pénzekkel segítette a gazdákat, napjainkban pedig már el sem lehet adni a bogyós gyümölcsöt. Ezért úgy gondolom, hogy az állami támogatás némileg átgondolatlan volt, hiszen feldolgozói háttér nélkül is hozzájárult a kormányzat a telepítéshez – állapította meg a termelő. Menyhárt Ottó szerint csak a nagyok maradhatnak talpon, mert akik néhány hektáron gazdálkodnak, még a költségeiket sem tudják fedezni. Kérdésünkre, hogy a térség termelői miért nem fognak össze az érvényesülés érdekében, a termelő felidézte azt a néhány évvel ezelőtti esetet, amikor csődöt jelentett a kemencei hűtőház. – Százhatvanmillió forintos termelői tartozással végződött a hűtőházügy, így a pórul járt termelők minden közöstől félnek, és bizalmatlanok. Az unió és az állam pedig csak úgy adna támogatást létesítményekre, ha a termelők összeállnának – mondta Menyhárt. A nagytermelő szavai szerint ugyanakkor mégis gondolkodnak egy gyümölcssűrítményeket és hűtőházat is magába foglaló létesítményen, ám konkrétumokról – az említett összefogás hiányában – nem tudott beszámolni. Kemencén tehát még várni kell a változásra.
Összefogásra van szükség a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke szerint is. Lux Róbert úgy véli, hogy ha a magyar bogyós gyümölcsöt versenyképessé akarjuk tenni, akkor jól szervezett marketingmunkára és a termelők piacra jutásának támogatására egyaránt szükség van. – Ez egy lassú folyamat, de bele kell vágni. A vásárlókban tudatosítani kell, hogy a hazai málna édesebb, finomabb, mint például a lengyel import – állapította meg a szakember.