Létkérdés az energiapolitika

Az Európai Uniónak közös energiapolitikára van szüksége, és ez a kérdés, bár ma még csak egy a sok közül, rövidesen létkérdéssé is válhat – ezt az üzenetet hordozta az a konferencia, amit tegnap az Európai Parlament néppárti magyar képviselőcsoportja, a Budapest Külpolitikai Klub és a Szabad Európa Központ szervezett az országgyűlési irodaházban.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke nem egyebet ajánlott a konferencián, mint azt, hogy a közös európai energiapolitika kerüljön be abba a készülő alapszerződésbe, amit a korábban kidolgozott EU-alkotmány helyett próbálnak elfogadni a közeli napokban. Az EU-nak immár ki kellene neveznie a Nabucco gázvezetékért felelős koordinátort is – tette hozzá. A bizottsági elnök szerint az unió nem engedheti, hogy területén olyan egyoldalú, biztonsági kockázatot hordozó befolyás nyerjen teret, amely ellensúlyozhatatlan az adott partner területén akár jogi, akár politikai kényszer eredményeként. A politikus előadása zárásaként pártja sikereként értékelte, hogy a magyar közvélemény figyelmét rá tudta irányítani az energiabiztonság kérdésére, és ezzel meghátrálásra kényszerítették Gyurcsány Ferencet is, aki pedig korábban Nabucco-ellenes politikát folytatott. Ma már a magyar kormány is Nabucco-konfe-
renciát szervez – mondta.
Németh Zsolt mondandója teljes összhangban volt a „Közös Energiapolitika – Erős Európa” konferencia előadóinak érveivel, amelyek az orosz forrásoktól való európai függőséggel, a források számának növelésével és az energiabiztonsággal kapcsolatban hangoztak el. Ariel Cohen kutató azokra az orosz törekvésekre mutatott rá, amelyek – például a Schröder-kormányzat hathatós politikai támogatásával – Európa energiafüggőségét igyekeznek növelni, és egyben figyelmeztetett arra is, hogy az ügyletekben érintett cégek működése sok esetben nem tesz eleget az átláthatóság követelményének. Adrian P. Kendry, akinek a kezében összefutnak a NATO gazdasági hírszerzői anyagai, azt mondta, hogy manapság kilencven százalékban az energiabiztonsággal kapcsolatos prezentációkra kérik fel.
Valeh Aleskerov, az azerbajdzsáni parlament alelnöke hazája semleges álláspontját tolmácsolva azt javasolta, hogy ne tereljék túlzottan politikai síkra az energiakérdést. Lapunk kérdésére válaszolva, hogy országában mit gondolnak a Nabucco vezetékről, amelybe azeri
gáz kerülhetne, úgy fogalmazott: „nem mi vagyunk a kezdeményezők, még részvényesei sem vagyunk a projektnek. Ha jelentkezik érdeklődő a gázunkra, akkor mi eladjuk korrekt piaci feltételekkel, bárminemű diszkriminációtól mentesen.”
Az észt parlament európai ügyek bizottságának néppárti elnöke szerint a közös európai energiapolitika még csak a kezdeteknél tart, pedig szükségét igazolja, hogy Moszkva saját külpolitikai céljainak szolgálatába állította az energetikát. Marko Mihkelson lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió példaértékűen cselekedett, amikor áthelyezték az orosz hősi halott emlékművét. Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök Angela Merkel kancellárnál is tiltakozott, az EU egységes pozíciója nem ingott meg, és hatékonynak bizonyult, majd az oroszok visszavonulót fújtak.