Megdőlt melegrekordok

Sorra dőlnek meg a melegrekordok, hétfőn például az 1962-ben mért országos, valamint az 1984-es fővárosi legmagasabb hőmérséklet dőlt meg. A Baranya megyei Sátorhelyen 35,3 fokot mutattak a hőmérők (a régi, békéscsabai rekord 0,7 fokkal volt alacsonyabb), Budapesten pedig 33,3 az új rekord. Szeptember óta minden hónapban magasabb az átlaghőmérséklet az eddig tapasztalt értékeknél, a meteorológiai mérések kezdete óta nem volt még a 2006/2007-eshez hasonlóan meleg tél Magyarországon. Országos átlagban a december 2,2 Celsius-fokkal, a január 6,4, a február 3,9 fokkal volt melegebb, mint a sokévi (1961–1990 közötti) átlag. Ebben a hónapban már három rekord dőlt meg, és az előrejelzések szerint júliusban és augusztusban sem fordulnak meg a trendek, magyarán melegebb lesz, mint korábban bármikor.
Mindezek mellett mi még örülhetünk, hiszen kedden Bukarestben a városközpontban (ahol a betonpanelek között minimális a légmozgás) napos helyen 45 Celsius-fokot is mértek. Ezen a napon négyen haltak meg Romániában, ezzel huszonnyolcra emelkedett a több mint egy hete tartó kánikula áldozatainak száma. A bekapcsolt klímaberendezések miatt összeomlott az amúgy is túlterhelt elektromos hálózat, az ország tíz megyéjében összesen négyszáz település maradt áram nélkül.
Nagy a meleg Olaszországban is (délen három áldozata van már), itt sok helyen 40 foknál is melegebbet mértek. Szerbiában eddig hét ember vesztette életét a hőségben, két ember halt meg Horvátországban, három Albániában, Görögországban pedig két nap alatt öt haláleset történt a helyenként 46 fokos kánikulában.
Európában nem csak a meleg okoz gondot: monszunszerű eső esett-esik Nagy-Britanniában, Sheffieldben például pár óra alatt félévnyi mennyiség. A 236 milliméternyi csapadék elöntötte a belvárost, helyenként két-három méteres a víz, három ember meghalt. Ezeket a sorokat írva érkezett a hír, hogy ezer turistát menekítettek ki erdőtűz miatt a francia Riviérán.
Megbolondult a világ – a meteorológiai jelentések szerint néhány afrikai országban hűvösebb az időjárás, mint Dél-Európában. A negyvenöt fokos európai hőhullám idején Burundiban a csúcshőmérséklet 28, Kongóban 25, Marokkó területén 28 fok volt, pedig ez a vidék a Föld legmelegebb klímájú tájai közé tartozik. Amerikai kutatók szerint a nem is nagyon távoli jövőben elviselhetetlen meleg lesz a nyár a Földközi-tenger térségében. A számítógépes modell alapján a legmagasabb hőmérsékleti értékek 2100-ra 4-7 fokkal emelkednek (Franciaországban még nagyobb, 8,5 fokos lesz a növekedés), a veszélyesen forró napok száma akár ötszöröse is lehet a mostaninak! Ennek hatásairól egyelőre nincs szó, de Franciaországban a 2004-es hőhullám idején tizenötezer ember halt meg a nagy meleg miatt. Egy másik tanulmány szerint a klímaváltozás elpusztítja az európai történelmet is, hiszen a meleg és az egyre több nagy erejű esőzés miatt felgyorsul a márvány, a mészkő, a fa és a többi építőanyag erodálása. A sebezhetőség atlasza című dolgozatot hét európai ország tudósai (biológusok, vegyészek, geológusok és klimatológusok) állították össze.
Német agrárbiológusok szerint megváltozik az élelmiszerek íze is. A hohenheimi egyetem kutatói speciális klímakamrákban vizsgálták a felmelegedés hatását különböző ételekre, olyan helyzetet szimulálva, amilyen ötven év múlva várható. Azt tapasztalták, hogy a sült krumpli mérgező lett, a kenyér sületlen maradt, a sör pedig egyáltalán nem vagy alig habzott. Az üvegházhatás miatt ugyanis megváltozik az alapanyagok összetétele; nagyobb melegben és magas szén-dioxid-tartalom mellett több lesz ugyan búzából, komlóból és burgonyából, de már más lesz az összetételük, és a tápértékük is csökken a megváltozott fehérjekoncentráció miatt.
Az ENSZ klímaváltozásokkal foglalkozó kormányközi szakértői testülete (IPCC) februárban nyilvánosságra hozott jelentésében arról beszél, hogy a tengerek szintje legalább ezer évig emelkedni fog, még abban az esetben is, ha a világ kormányainak ebben az évszázadban sikerül lassítaniuk a globális felmelegedést. A világszervezet által felkért kétezer-ötszáz tudós szerint több száraz időszakra, s ugyanakkor több gyors lefolyású esőre kell számítanunk. A sarki jég és a gleccserek tovább zsugorodnak, az üvegházhatást okozó gázok mennyisége pedig tovább nő a légkörben. A jelentés szerint az 1950 óta tartó globális felmelegedés oka több mint kilencvenszázalékos biztonsággal az emberi tevékenység.
A negatív hatások miatt hetven éven belül kipusztulhat a növény- és állatfajok negyede, az éghajlatváltozás miatt menekültáradat indulhat, és kitörhetnek az első háborúk az ivóvízforrások birtoklásáért. A környezetszennyezés, a szmog és a hőhullámok miatt mind több ember küzd majd egészségi problémákkal, amelyek egyre változatosabbak lesznek, mert a meleg miatt egzotikus trópusi betegségek is megjelennek a korábban mérsékelt éghajlatú területeken. Klaus Töpfer, az ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) korábbi vezetője szerint valószínű, hogy az ideológiai indíttatású háborúk helyét a következő évtizedekben átveszik a korábban természetesnek vett adottságok, így például a víz, a művelhető föld és a tiszta levegő birtoklása érdekében kirobbanó fegyveres konfliktusok. Az emberiségnek mindössze tíz éve maradt a környezeti változások megfékezésére, ellenkező esetben olyan visszafordíthatatlan folyamatok következnek be, amelyek a bolygó egyes részeit lakhatatlanná változtatják. Megsemmisülhetnek az Amazonas mentén az esőerdők és a Nagy-korallzátony, emberek százmilliói menekülhetnek el az Egyenlítő térségéből, és jelentős méretű földterületek kerülhetnek víz alá, mert a sarkvidékek jégtakarói elolvadnak. Az emberi működés által évente kibocsátott mintegy 24 milliárd tonna szén-dioxid alig felét tudják az erdők és az óceánok semlegesíteni.
A globális klímaváltozás hazai hatásait vizsgáló és az arra adott válaszokat kidolgozó VAHAVA projekt vezetője, Láng István akadémikus június közepén vitaindító összeállítást tett közzé a www.vahava.hu honlapon. Ebben az okokat elemezve kiemeli: a Föld népességének robbanásszerű megsokszorozódása és az ezzel párhuzamos energiapazarlás, vagyis a fosszilis energiaforrások felhasználásának hihetetlen mértékű megnövekedése okozhatja a bajt. Ennek következtében itthon is előtérbe kerül a katasztrófavédelem és az elemi károk enyhítése, ezzel párhuzamosan megnövekszik a meteorológiai előrejelzések fontossága. Árvíz, belvíz, özönvízszerű esők, jégesők, aszályok, új kórokozók és kártevők megjelenése, korai és késői fagyok, hóakadályok, hőséghullámok, szélviharok, erdő- és bozóttüzek okozhatnak gazdasági károkat és társadalmi problémákat.
Érdekes volna megvizsgálni, e cikket hányan olvassák az indokoltnál is jobban lehűtött szobában, autóban. Olvasás közben hány íróasztalon üzemel fölöslegesen a monitor és a számítógép, a kinyomtatott újságok közül hányat sikerül újrahasznosítani. A változásokat már a bőrünkön érezzük, de a cselekvés fontosságát még sokan nem vesszük komolyan. Pedig az alkalmazkodás mellett változtatni is kellene, mert különben egyre többet kell és egyre nehezebb lesz alkalmazkodnunk.
A szomorú jövő elkezdődött.