Mégsem titkos az akta?

Miután Bencze József országos rendőrfőkapitány ismerteti a tavaly őszi eseményekről készült második rendőrségi, úgynevezett Papp-jelentés szerkesztett változatát, az adatvédelmi biztos azonnal megvizsgálja, hogy a jelentés nem nyilvános része valóban állam- vagy szolgálati titoknak minősül-e. Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke attól tart: csak blöffölt a rendőrség, amikor azt állította, hogy minősített dokumentumról van szó.

Hétfőn arra kérte Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost a Civil Jogász Bizottság: soron kívüli, minden lehetséges eszközzel intézkedjen annak érdekében, hogy a közvélemény megismerhesse a tavaly őszi eseményekről szóló második rendőri értékelést. A Papp Károly rendőrtiszt vezette bizottság megállapításait tartalmazó dokumentum „nem nyilvános” minősítésű – a rendőrségi szóvivőhelyettes utalása szerint állami és szolgálati titkokat tartalmaz –, de Bencze József múlt héten úgy döntött: készüljön a jelentés közérdekű részeiből nyilvánosság elé tárható kivonat. Ezt az ORFK közbiztonsági szakemberei július 5-i határidővel készítik el.
A bizottság azonban kifogásolja, hogy ha a rendőrség „állami és szolgálati titkokról beszél”, akkor a főkapitány miért nem jelölte meg a titkosítás jogalapját, és miért nem adott ismertetést a minősítési eljárásról, a titok birtokosáról és a titokgazda személyéről. – Az anyag „nem nyilvános” minősítésű, belső használatra készült. A rendőrség szakemberei állami és szolgálati titokról szóló törvények alapján készítik el a közvélemény elé tárt kivonatot, a tájékoztatón pedig közlik majd azt is, mi miért maradt ki belőle – mondta megkeresésünkre Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője. Arról nem kívánt beszámolni, hogy ki a titokgazda, és milyen minősítésű a dokumentum.
– Az úgynevezett „belső használatra készült” kategória nem létezik, ezt az Alkotmánybíróság korábban már eltörölte – világított rá kérdésünkre Péterfalvi Attila. Az ombudsman hangsúlyozta, a közfeladatot ellátó rendőrségről szóló anyagok vitathatatlanul közérdekűek, ugyanakkor valóban lehetnek olyan kategóriák – állam-, szolgálati, üzleti vagy döntés-előkészítői titok –, amelyek korlátozhatják az adatokhoz való hozzáférést. Ennek azonban anyagi és alaki követelményi vannak: meg van szabva, ki minősítheti az adatokat, továbbá közölni kell a titkosítás okait is.
– Ennélfogva nekem a főkapitány által ismertetett anyag maradékával (tehát amit nem hoznak belőle nyilvánosságra) lesz dolgom, azt lehetőség szerint azonnal megvizsgálom – mondta az ombudsman. Bár általánosságban nem kívánt véleményt alkotni, kérdésünkre úgy fogalmazott: a mindenkori adatvédelmi biztosok sokszor tapasztalják, hogy indokolatlanul titkosítanak közérdekű adatokat.
Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke lapunknak tegnap azt mondta: a Papp-jelentés teljes egészében közérdekű adatnak minősül, sőt az alkotmányosság szempontjából kiemelkedő érdek fűződik ahhoz, hogy a nyilvánosság minden részletkérdést megismerjen. Ezért is kíváncsi arra, hogy kik és milyen kategória szerint minősítették a dokumentumot. – Az eddigi hírek alapján vélelmezhető, hogy a minősítés nem is történt meg – tette hozzá. Morvai szerint diktatúrában szokás minden állami iratot eleve titkosként kezelni, demokratikus jogállamban viszont – ahol az állampolgárok ellenőrzik a hatalom működését – az a kiindulópont, hogy minden közérdekű dokumentum nyilvános.