Nagy Imréhez hasonlította Hornt Gyurcsány

Csalódását fejezte ki Gyurcsány Ferenc amiatt, hogy Sólyom László köztársasági elnök Horn Gyula kitüntetésével kapcsolatban megvárja az Alkotmánybíróság vonatkozó alkotmányértelmezését. – Nem azt kell nézni, hogy honnan jöttél, hanem hogy hová mész. Ezt az elvet alkalmazzuk, amikor Nagy Imrét, az ’56-os forradalom miniszterelnökét ítéljük meg Magyarországon – mondta a kormányfő. Szerinte kétséges, hogy a köztársasági elnöknek van-e mérlegelési joga a kérdésben.

Bákonyi Ádám
2007. 06. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csalódással és meglepetéssel tölt el, hogy az elnök úr elbizonytalanodott abban, hogy neki ezekben az eljárásokban az érvényes jogi szabályozás alapján mérlegelésre nincsen joga – fogalmazott Gyurcsány Ferenc az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján tartott sajtótájékoztatóján. Úgy vélte, „Horn Gyula progreszszív, európai politikussá vált az elmúlt évtizedekben”, és Európa úgy tekint rá, mint akinek meghatározó szerepe van a vasfüggöny lebontásában.
A kormányfő szerdán levélben javasolta Sólyom Lászlónak, hogy 75. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével tüntesse ki Horn Gyulát külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért. A köztársasági elnök azonban aggályosnak tartva, hogy Hornt 1956-os tevékenysége miatt kitüntessék, közölte: megvárja az Alkotmánybíróság vonatkozó alkotmányértelmezését. Álláspontját sajtófőnöke tegnap újra megerősítette. Sólyom még tavaly márciusban fordult alkotmányértelmezési indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a kormány, illetve a miniszterelnök által javasolt állami kitüntetésekkel kapcsolatban.
Gyurcsány Ferenc Brüsszelben úgy fogalmazott, „nem azt kell nézni, hogy honnan jöttél, hanem hogy hová mész”, „ezt az elvet alkalmazzuk például, amikor Nagy Imrét, az ’56-os forradalom miniszterelnökét ítéljük meg Magyarországon”. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője úgy nyilatkozott: reméli, elhárulnak az akadályok az elől, hogy Horn sok magas külföldi elismerés után végre saját hazájában is kitüntetésben részesüljön. Elismerte ugyanakkor, hogy „Horn Gyula 1956-ban, 24 évesen a rossz oldalon állt”.
Hornt nem először szeretnék kitüntetni. Öt évvel ezelőtt Medgyessy Péter miniszterelnök is javasolta ezt, ám Mádl Ferenc volt államfő visszautasította a kérést.

Horn már színt vallott. „Salgótarjánban a helyi és a Budapestről hozott karhatalmisták, valamint a szovjet katonák lőtték a fegyvertelen tömeget. Különösen fájó, hogy a forradalom ötvenedik évfordulóján a külföldön legismertebb magyar politikusok egyike azt tudatta a világgal, hogy a pufajkások csak a törvényes rendet védték – hiszen a bűnözőket kiengedték a börtönökből. (Ezt a véleményt Horn Gyula fogalmazta meg a Die Weltben – a szerk.) Nem lehet erről a nyilatkozatról hallgatni – nehogy beleegyezésnek tűnjön. Vajon akik nem határolódnak el, lelkük mélyén valóban forradalomnak tartják-e 1956-ot? Hiszen így azt is lehetne mondani, hogy a törvényes rendet védték azok a bírák, akik az embereket szinte üzemszerűen ítélték halálra. Magam hallottam, hogy a Nagy Imre-per bírója is így nyilatkozott. Azt az úgynevezett törvényes rendet, amely még saját jogszabályai szerint is törvénytelenül működött, a forradalom és mai rendszerünk szemszögéből csakis elítélni és elvetni lehet.” (Részlet Sólyom László köztársasági elnök beszédéből, amelyet a salgótarjáni sortűz 50. évfordulóján mondott december 8-án.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.