A 1910-ben a város 7.811 lelket számlált. Ebből 5.943 volt magyar, 1.266 ruszin és 540 német vagy jiddis anyanyelvű. A legutóbbi népszámlálást 2001-ben rendezték meg, a 2023-ra tervezettet elmosta a háború. Bő két évtizede 26% volt a magyarság részaránya, mely a jól ismert okok, a természetes népességfogyás, a kivándorlás és az asszimiláció miatt azóta csak romolhatott, s a három éve zajló háború is gyorsíthatta e folyamatokat.
A Kárpát-medencei étteremkalauz teszteléseinek idején, 2020 elején jártam először a városban, kezemben a Magyar Konyha remek Kárpátalja-kalauza, valamint a Tripadvisor és a Google Maps segítségével összeállított célpontlistával. Két éttermet teszteltünk, az Udvarkát és a Salve-t. Mindkettő alapvetően kedvező élményt adott.
Másodízben a minap töltöttem el itt közel három napot az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), valamint helyi szakmai szervezetek által tető alá hozott „Ezüst föld” regionális borverseny egyik bírálójaként. Tavaly Munkácson jártunk ugyanezen verseny keretében, idén a szervezők Nagyszőlőst választották helyszínként.
Igencsak kitettek magukért, meg is állapítottuk Benyák Zoltán barátommal és bírálótársammal, hogy még nem volt szerencsénk egy borversenyre felfűzött ennyire komplex programhoz, melybe belefért egy rövid néptáncelőadás, kórusmű, mini-popkoncert, pazar étkek és italok, borkonferencia (sajnos tolmácsolás nélkül, így nem sokat értettünk a képanyag alapján megítélhetően színvonalas expozékból), több pincészet meglátogatása és Nagyszőlős nevezetességeinek, a szőlőműveléssel kapcsolatos szobroknak, a Perényi kastélynak és az Ugocsa-várnak a megtekintése .

























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!