Szlovák–magyar csúcs: felvidéki elvárások

Három év után, június 18-án lesz a magyar és a szlovák kormányfő hivatalos találkozója Pozsonyban; a keretet a visegrádi országok kormányfői csúcsértekezlete szolgáltatja. Gyurcsány Ferenc hivatalba lépése óta sem Mikulás Dzurindával, sem a tavalyi választások győztesével, Robert Ficóval nem tárgyalt még.

(Pozsony)
Mint ismeretes, legutóbb tavaly októberre tervezték a szlovák–magyar kormányfőcsúcsot, akkor is a V4-ek miniszterelnökeinek Visegrádon megtartott találkozója adta volna az alkalmat, ám akkor a Nyitrán megvert magyar diáklány, Malina Hedvig, illetve a Szlovák Nemzeti Párt kormányba lépése miatt Gyurcsány Ferenc az utolsó pillanatban lemondta a kétoldalú megbeszélést.
Bár továbbra is tagja a Szlovák Nemzeti Párt Robert Fico kormányának – amiért az európai szocialisták nem is tárgyalnak a szlovák kormányfővel, illetve a Smer-Szociáldemokrata párttal –, s Malina Hedvig ügye is csak bonyolódott, a szlovák külügyminisztérium úgy tudja, nincs akadálya a Fico– Gyurcsány-találkozónak. Ám sem a szlovák külügyi tárca, sem a kormányhivatal nem adott még információkat arról, mik lesznek a két miniszterelnök első hivatalos találkozójának a témái.
Csáky Pálnak, a Magyar Koalíció Pártja elnökének konkrét elvárásai vannak a találkozó kapcsán. Lapunknak nyilatkozva elmondta, „a szlovák–magyar kapcsolatokban nem kerülhet sor áttörésre, hiszen semmi nem változott a szlovák kormánykoalíció nemzetközileg is bírált összetételét illetően, de konkrét kérdésekben találhatnak pragmatikus megoldásokat a miniszterelnökök”. Ilyen kérdésnek tartja az MKP elnöke az Ipoly-hidak újjáépítését és a Miskolc–Kassa gyorsforgalmi út kiépítését, s reméli, hogy most már nemcsak a „szándékok deklarációja szintjén hangzanak el ígéretek, hanem konkrét időpontokat is megfogalmaznak a miniszterelnökök arról, mikor kezdődik és végződik a célok megvalósítása”. Csáky szerint fontos lenne, ha a két miniszterelnök meg tudna egyezni abban, hogy kormány- vagy tárcaközi egyezmény szabályozná a Selye-egyetem támogatását, ami legalább tíz évre garantálná az oktatás zavartalan folytatását az első szlovákiai magyar állami egyetemen, s esetleg azt is, hogy hasonló közös fenntartással működne a nyitrai egyetem kisebbségi kara, valamint a Comenius Egyetem magyar tanszéke. Az MKP elnöke lehetőséget lát a határ menti együttműködés fejlesztésére is, hiszen Magyarország 165 millió eurós interregionális operatív tervet írt alá, amihez szlovák részről a nyár folyamán további százmilliós keret adódik, amit a két ország csak közösen használhat fel. Csáky azt mondja, mindkét ország érdeke, hogy a határ menti önkormányzatok bevonásával mihamarabb meghatározzák, mire és miként használható fel az uniós támogatás, s a folyamatot a miniszterelnökök pozsonyi találkozója felgyorsíthatná.