Vállalkozások települnek ki hazánkból

Veszít vonzerejéből Magyarország – ez a tapasztalat szűrhető le abból, hogy mind több vállalkozás települ át szomszédos vagy akár távolabbi országokba is. Az okot szakemberek a magas adóteherben, különösen az élőmunkára rakódó elvonásokban jelölik meg. Kérdés, mire a kormány lépésre szánja el magát, nem lesz-e túl késő.

Búcsút intenek hazánknak a vállalkozások – vélekedtek többen az utóbbi hetekben annak láttán, hogy jó néhány cég úgy határozott: tevékenységét részben vagy egészben máshová helyezi át. Bár a kijelentés a jelen viszonyok között még minden bizonnyal túlzónak tűnik, kérdés, hogy néhány egyedi esetről vagy egy későbbi tömeges kivándorlás előszeléről van-e szó. Annyit mindenképpen érdemes leszögezni: Magyarország a jelek szerint mind a nagy nemzetközi cégek, mind a magyar kisvállalkozások körében sokat veszített népszerűségéből, s ennek oka az adóteher jelentős növekedése. A súlyosbodó elvonások elől a magyar vállalkozások már tavaly is ezerszám menekültek a szomszédos Szlovákiába és Romániába, s a folyamat az idén tovább erősödhet.
Nehéz ugyanakkor pontos számot mondani, hiszen vannak olyan magyar cégek is, amelyek tevékenységük bővítése céljából alapítanak vállalkozásokat a szomszédos országokban.
*
Sokakat azonban a magyarországinál jóval kedvezőbb adózási környezet vonz: Szlovákiában a személyi jövedelem, a társasági adó és az áfa is 19 százalékos, iparűzési és osztalékadó nincs, és a cégalapítás is könnyebben megy, mint nálunk.
Romániában a magánszemélyek és a cégek is 16 százalékkal adóznak, komoly előny azonban, hogy az igazán kis vállalkozásokra csak egy kétszázalékos, minimális adó hárul. A Magyarországon 25 százalékos osztalékadó csupán tíz százalék, s egy százalékponttal alacsonyabb az áfa mértéke is. – Intő jel, hogy szlovák számvitelt tanulnak a magyar könyvelők, szlovák autókkal járnak a magyar vállalkozók, s a magyar polgárok Romániában és Cipruson alapítanak vállalkozásokat – hívta fel a figyelmet egy múlt heti tanácskozáson Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke. Szakemberek régóta arról beszélnek, hogy míg a környező országokban fokozatosan csökkennek a cégeket sújtó elvonások, Magyarország éppen szembemegy e folyamatokkal, hisz – különösen tavaly óta – jelentősen emelkedik az adóteher mértéke. Elég arra utalni, hogy július elején lép életbe egy újabb szigorítás, a valamennyi gazdasági szereplőre vonatkozó elvárt adó.
Tény, hogy az utóbbi időben a távozás mellett döntött a Flextronics, a Dreher Sörgyárak Zrt. tulajdonosa, és a hírek szerint székhelyének áttelepítését tervezi a Wizz Air fapados légitársaság is. Nemrég a Richter Gedeon Nyrt. közölte, hogy tevékenysége egy részét Indiába helyezi. – Valószínű, hogy ezen lépések hátterében az élőmunkára nehezedő magas adó- és járulékteher áll – vélekedett lapunk kérdésére Gerhát Mihály, a KPMG adómenedzsere. Hozzátette: az ilyen jellegű terhelés Magyarországon igen magas, amit jól mutat, hogy a járulékplafon felett száz forintnyi bérköltségből a dolgozó kevesebb mint negyven forintot kap kézhez. Hiába a 16 százalékos társaságiadó-kulcs, ha a cégekre nehezedő nyereségadó valós terhelése – az iparűzési adó nyereségre vetítésével – elérheti a 25–28 százalékot – mutatott rá a szakember, aki szerint különösen aggályos, hogy az iparűzési adó leginkább azokat a szolgáltatóközpontokat sújtja, amelyeket Magyarország nagy erőkkel igyekszik idecsábítani. Komoly gond a kiszámíthatóság hiánya is: egy olyan befektető, aki tavaly az adómódosítások előtt döntött magyarországi beruházás mellett, könnyen azzal szembesülhet, hogy a különadónak hála társasági- adó-terhelése azóta a duplájára emelkedett. Szakemberek szerint a kisebb vonzerő további oka az, hogy a magyar jövedelmek utáni adó- és járulékteher kétszer akkora, mint a román, háromszorosa a bolgárnak, és ötszöröse az ukránnak.
Tény ugyanakkor, hogy a jelek szerint ezek a folyamatok a magyar kormányra is hatással vannak. Veres János pénzügyminiszter nemrég nyitottnak mutatkozott az élőmunkát terhelő elvonások áttekintésére, az Országgyűlés pedig éppen tegnap szavazott több, a cégek életét meghatározó törvény módosításáról. Így a közeljövőben jelentősen csökken a kft.-k és a zrt.-k jegyzetttőke-minimuma, egyszerűsödik a cégnévválasztás és a székhely kijelölése is. A törvényben szerepel az is, hogy 2008. július 1-jén kizárólagossá válik az elektronikus cégeljárás, és szerződésminták igénybevételével egy órára csökken a bírósági ügyintézési határideje. További változások várhatók az egyéni cégről szóló törvénytervezettől is.