A Millenniumi Média Kft.-t még az Orbán-kormány hozta létre azzal a céllal, hogy ez az állami cég építse fel a Magyar Televízió új, korszerű gyártóbázisát. A 2002-es kormányváltást követően azonban megakadtak az előkészületek, majd annak rendje s módja szerint nem is történt lényegében semmi egészen 2006 végéig. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság 100 százalékos tulajdonában álló (tehát állami vagyont képező) Millenniumi Média Kft. ekkor került a Wallis-csoporthoz. Ahhoz a Wallishoz, amelynek korábban például Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc bizalmasa is a vezérigazgatója volt. A Wallis egy ideig résztulajdonosa volt a Kóka János-féle Elendernek is; a cég vezető jogtanácsosaként pedig Pölz Krisztina neve bukkant fel. Az asszony kevésbé ismert a közvélemény előtt; férje, Gál Zoltán volt házelnök, jelenleg is szocialista képviselő és fia, Gál J. Zoltán, a kancellária államtitkára viszont annál inkább.
A Wallis tulajdonába került Millenniumi Média Kft. biztos jó üzletet kötött a tévészékház felépítésére. Az MTV és a cég között létrejött szerződés ugyan egyelőre titkos, de azért egy-egy információ mégis kiszivárgott.
A Millenniumi Média Kft. a klasszikus PPP-modell alapján végzi a beruházást. Ez annyit jelent, hogy felépíti a gyártóbázist a saját költségén, majd ezt bérbe adja az MTV-nek. A bérleti szerződés 40 évre szól; a 18. esztendő leteltével a tévét elővásárlási jog illeti meg az épületre.
Itt érdemes megállni, és számolni kicsit. Jelenleg úgy tudni, hogy az MTV évi két és fél, három milliárd forintot fizet majd az épületért. Ebben benne van a bérleti díj és az üzemeltetési költség is. A kormány 2004-ben úgy becsülte, hogy az épületegyüttes nagyjából 20 milliárdba kerül majd; Barinkai Péter, a Millenniumi Média Kft. akkori vezetője 2005-ben az építkezés, az üzemeltetés és a technikai felszerelés árát – húsz évre vetítve – 50 milliárd forintra tette. A jelenleg ismert évi 2,5–3 milliárd forintos bérleti és üzemeltetési díjjal számolva tehát a Wallis-érdekeltség 18 év alatt nagyjából 50 milliárdot kasszíroz. Ezek után pedig felajánlja az MTV-nek, hogy ha akarja, megvásárolhatja a gyártóbázist. Csak az nem tudható, mennyiért. Egyetlen erre vonatkozó számítás sem került ugyanis a székházépítést szabályozó megállapodásba. A tévészékház építési szerződését megelőzően ugyancsak nem készült semmilyen kalkuláció arról, hogy mennyibe kerülne állami forrásból megépíteni az új gyártóbázist. Az MTV márpedig – ha a saját maga által folyamatosan közölt győzelmi jelentéseknek hinni lehet – jelenleg üzemi nyereséggel működik, vagyis akár hitelképes is lehetne. Egy rentábilis cég pedig viszonylag könnyen jut építkezésre felhasználható banki jelzáloghitelhez.
Czeglédi László, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöke szerint viszont a hitelfelvételhez állami kezességre lett volna szükség.
– Tárgyaltak önök erről a kormánynyal? – kérdeztük Czeglédit. – Nem volt esély állami garanciára – válaszolta a szocialisták által jelölt kuratóriumi elnök. Majd miután megismételtük neki az iménti kérdést, elmondta: ő mint a tulajdonosi jogokat gyakorló közalapítvány elnöke, nem tárgyalt erről. – Azt hiszem, Rudi Zoltán tárgyalt – mondta. Rudi Zoltán tévéelnök SMS-ben csak annyit közölt, hogy „nem épít semmit az MTV”. Ha az MTV nem foglalkozik az építkezéssel, az nagy baj. A tévékuratórium ugyanis Rudi Zoltánnak adott megbízást, hogy folytassa le a tévészékház-beruházás előkészületeit és megvalósítását rögzítő tárgyalásokat, készítse elő a szerződéseket. Mindenesetre annyit tudni, hogy a Rudi-féle tárgyalások eredményeképpen a kormányhoz ezer szállal kötődő Wallis-érdekeltség igen jól jár az üzlettel. Hiszen – mint az az előbbi számításból kitűnik – ha az MTV hiteltörlesztésre költi az évi hárommilliárdot és nem bérleti díjra, úgy 18-20 év alatt akár nullázhatná is az adósságát; a székház a saját tulajdonában lenne, nem kellene 50 milliárd forint bérleti díj kifizetése után még meg is vásárolnia.
A Millenniumi Média Kft. és az MTV között köttetett szerződésben – mint megtudtuk – ráadásul van egy igen figyelemreméltó kitétel is: a tévé az összes állami forrásból, így a műsor-szolgáltatási alapból származó bevételén túl még a teljes reklámbevételével is felel azért, ha elmaradása keletkezne a bérleti díj megfizetésében. Arról nem tudni, hogy a tévé köteles-e mintegy kaucióként elkülöníteni reklámbevételeit, vagy azokkal gazdálkodhat-e. A kormány tehát a közpénzből nem vállalt garanciát arra, hogy az MTV maga vegyen fel hitelt egy saját székház építésére, de a Wallis-érdekeltség számára ugyanaz a közpénz garanciaként jelenhet meg.
A Millenniumi Média Kft. megvásárlásával ráadásul két legyet ütött egy csapásra a Wallis. A megvett cégnek ugyanis jelentős, 18 hektáros telekvagyona van a III. kerületi Bojtár és Kunigunda utca találkozásánál; ezen a területen épül fel az MTV gyártóbázisa. Illetve csak a felén. A fennmaradó kilenc-tíz hektáros (nagyjából 100 ezer négyzetméteres) területtel viszont azt kezd a cég, amit akar. A III. kerület azon részén egyébként – attól függően, hogy mire hasznosítják, illetve mire hasznosítható – a telekárak 15–25 ezer forint között mozognak. A kormány közeli céghez juttatott állami kft.-nek tehát van egy szabad felhasználású földterülete, amely önmagában is körülbelül 1,5-2,5 milliárd forintot érhet.
A Wallis-csoport jó üzletet ütött nyélbe az állam segítségével: épít egy székházat, amelyet 18 év alatt többért, de legalább ugyanannyiért béreltet vissza az MTV-vel, mint amennyibe kerül azt felhúzni és üzemeltetni. Ezek után az ingatlant felkínálja eladásra a televíziónak. Ha a tévé megveszi, az duplán jó üzlet. Ráadásul kapott egy milliárdokat érő, húsz focipályányi telket is, ami ismét szépen fialtatható. Ha ügyesen sáfárkodik a Wallis-csoport – miért ne tenné? –, két évtized alatt összehozhat több tíz milliárd forint tiszta hasznot csak ezen az egy beruházáson. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Wallis nem ingyen jutott hozzá az aranyat tojó tyúkhoz. Fizetett érte körülbelül 7,5 milliárdot. Ennyiért adta el a kormányzati felügyelet alatt álló Kincstári Vagyoni Igazgatóság a tévészékház építésére létrehozott Millenniumi Média Kft.-t (telekkel, építési tervekkel és engedélyekkel együtt) a Wallisnak.
Ellenzéki nem. Nem szavazzák meg Rudi Zoltán tévéelnök éves beszámolóját a közszolgálati médiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnökségének fideszes és kereszténydemokrata tagjai – közölte Szabó László kuratóriumi elnökségi tag. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt által delegált kurátorok az eltelt négy hónap kuratóriumi munkája során számos, a köztelevízió jelenlegi vezetése számára láthatóan megoldhatatlan szakmai és gazdasági problémával szembesültek. A köztévé székházberuházásáról a kuratórium elnökségében folytatott vitában az is világossá vált, hogy Rudi Zoltán és a Magyar Televízió vezetése – az adatvédelmi biztos világos állásfoglalása ellenére – nem kívánja nyilvánosságra hozni az új székházra elköltendő több tíz milliárd forintnyi közpénzről szóló szerződéseket.
Petra Steger
„Épp a falnak vezetik Európát”
