A világ hét új csodája

A kínai nagy fal, a Colosseum, Petra, a Megváltó Krisztus szobra, a Machu Picchu, a Chichen Itza piramis, a Tádzs Mahal. Szombaton Lisszabonban kiderült, mi lett az újkori világ hét csodája. A szavazástól és annak eredményétől a világörökség listáját vezető UNESCO elhatárolódott. A bejelentés ünnepségén Portugáliában elmondták azt is: megkeresik a világ hét új természeti csodáját; a voksolás tegnap kezdődött el.

Az egész földet behálózó internetes és mobiltelefonos szavazás után szombaton Portugáliában, a lisszaboni Luz-stadionban tartott ünnepségen ismertették a világ hét új csodáját – közölte a La Repubblica. A voksolás hét éven át tartott, s százmillióan vettek részt benne.
A szavazók szerint a világ legszebb műemlékei a kínai nagy fal, a római Colosseum, a jordániai Petra sziklavárosa, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Machu Picchu, a mexikói Chichen Itza piramis és az indiai Tádzs Mahal. A végső rangsor kialakulásában feltehetőleg meghatározó szerepe volt a nemzeti büszkeségnek: a kormányok valóságos kampányt indítottak, hogy szavazásra buzdítsák az embereket. Meglepetést keltett az elsőként befutó kínai nagy fal, hiszen az utolsó pillanatig úgy tűnt, hogy a kínai voksolás érdektelenségbe fullad.
A mágikusnak tartott időpontra – az új évszázad hetedik éve hetedik hónapjának hetedik napjára – időzített bejelentésen, a 40 ezer néző előtt tartott ünnepségen megannyi híresség vett részt. Többek között Neil Armstrong egykori űrhajós, Jennifer Lopez amerikai énekes és színésznő, Rania jordániai királyné és José Sócrates portugál kormányfő. De eljött José Carreras operaénekes, Ben Kingsley és Bipasha Basu indiai színész is.
A világmozgalommá nőtt versengést Bernard Weber svájci–kanadai rendező kezdeményezte 2000-ben, amikor a tálibok szétlőtték a bamiyami Óriás Buddhát. Úgy vélte, kellenek az új csodák, hiszen az antik világ hét csodájából már csak a gízai piramisok léteznek, a többi – Szemirámisz függőkertje, Artemisz temploma, az olümpiai Zeusz-szobor, a Halikarnasszoszi mauzóleum, a Ródoszi kolosszus, az Alexandriai világítótorony – mostanra megsemmisült.
A Weber által elindított szavazásról a kulturális világörökség listáját vezető UNESCO mindvégig távolságot tartott, mondván: magánkezdeményezésről van szó, amely nem tud hozzájárulni a műemlékek megőrzéséhez. Másrészt semmi köze a műemlékek tudományos és kulturális értékéhez. Lisszabonban bejelentették: lehet szavazni a világ hét természeti csodájára is.