A Zsolnay menti meg a Hollóházit?

Nem zárkózik el a Hollóházi Porcelánmanufaktúrával történő egyesüléstől a Zsolnay Porcelánmanufaktúra. A gyár igazgatója, Kovács Gyula ugyan nem erősítette meg azokat az értesüléseket, miszerint arra kérte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. illetékeseit, hogy fontolják meg a két cég összevonását, de annak lehetőségét logikusnak nevezte. A kérdés leginkább az, mi a célja a két tulajdonosnak: a pécsi önkormányzatnak és az ÁPV Zrt.-nek.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. vezetői arra kérték az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-t, fontolja meg összeolvadásukat a Hollóházi Porcelánmanufaktúra Zrt.-vel – állítja az Új Dunántúli Napló. A lap ezenkívül azt írja, hogy a gyár igazgatója, Kovács Gyula meg is erősítette az értesülésüket. A Magyar Nemzetnek az ügyvezető már sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a hírt. Mint mondta, a fúzió lehetősége már körülbelül három-négy évvel ezelőtt is felmerült, ám ennek ellenére még az összeolvadás megvalósíthatósági terve is olyan kezdeti stádiumban van, hogy konkrétumokat túl korai lenne mondani.
– A két vállalat összeolvadása bonyolult és hosszú procedúra lenne, melynek kidolgozásához még rengeteg munkára volna szükség. Nem zárkózunk el a fúziótól, hiszen közgazdasági szempontból logikus lépés lenne, de itt tulajdonosi döntésről van szó, mi csak előkészíthetjük azt – emelte ki Kovács Gyula. A Zsolnay porcelán pedig jelenleg a pécsi önkormányzat tulajdona, amely jelentős tényezőként kalkulál az üzemmel és az azt övező kulturális örökséggel az Európa kulturális fővárosa 2010 címért benyújtandó pályázatukban.
Az ÁPV Zrt. kommunikációs osztályán megkeresésünkre közölték, hogy a két vállalat egyesülése jelenleg nincs napirenden. Bár anynyit elismertek, hogy a két gyár menedzsmentje közösen gondolkodik azon, hogyan lehet az együttműködést – melyet az ÁPV is támogat – még jobban elmélyíteni mindkét fél érdekeit szem előtt tartva. A kooperáció évek óta egyébként abban áll, hogy a kapacitások jobb kihasználása érdekében formázzák és gyártják egymásnak az úgynevezett fehér porcelánárut. Az egyesülés nehézségeként az eltérő tulajdonosi viszonyokat emelték ki, mivel – a Zsolnayval ellentétben – a Hollóházi 76 százaléka az ÁPV Zrt.-é, kisebbik hányada pedig magánkézben van.
A két porcelángyár egyesítése akkor került ismét szóba, amikor a Hollóházi értékesítésére kiírt negyedik privatizációs pályázat is eredménytelen lett. Pálfi József, a porcelánmanufaktúra ügyvezető igazgatója akkor lapunknak anynyit mondott, véleménye szerint a fúzió lenne a megoldás az üzem értékesítésére. Így önmagában ugyanis nem jelent igazi befektetést a komoly vevőknek, mert az egymilliárd forintos árbevétel túl kevés számukra. Az összeolvadással méretgazdaságosabb lenne a két vállalat működése, hiszen mindkettőjüknél a túlzottan drága termelés jelenti a problémát, így hatékonyabb szervezeti felépítéssel és munkaszervezéssel esetleg már komolyabb eredményeket érhetnének el. Ráadásul a jövőben a két márka ugyanúgy fennmaradhatna külön-külön is, ahogy most. Az együttműködés feltételeit azonban egyéb szempontok is meghatározhatják. Ilyen például a mindkét manufaktúrát érintő óriási tartozás kérdése. Ezenfelül, bár a porcelángyárak egyenként is egymilliárd forint körüli árbevétellel rendelkeznek, amíg a Hollóházi némi nyereséggel zárta 2006-ot, addig a Zsolnay több mint 200 millió forintos hiánnyal.
Ha egyesítené erőit a két legnagyobb hazai porcelánmanufaktúra, az mindenképpen megerősítené a magyar kézművesipar helyzetét. A minőségi porcelántermékeknek ugyanis az olcsó távol-keleti termékekkel kell küzdeniük a piacon, és ez megfelelő üzemméret nélkül nagyon nehéz feladat.