Bajban vannak a dinnyetermelők

A kánikula újabb fordulatot hozott dinnyefronton. A fogyasztó a legrosszabb esetben azt érzi, hogy a meglékelt gyümölcs íze nem az igazi, a húsa kristályos, a színe fakó. A magyar dinnyepiac ezen a nyáron gyakran nem úgy kerül a figyelem középpontjába, ahogyan azt a termelők szeretnék.

Pár hete még az adott témát a sajtónak, hogy nem veszik a magyar dinnyét, vagy ha mégis, akkor legfeljebb a kereskedők nyomott felvásárlási áron. Kevesen akadtak, akik bizakodtak, ők is inkább a külföldi piacok beindulásában. A kánikula újabb fordulatot hozott dinnyefronton, a honi termelők java megint a vészharangot kongatja. – A nagy melegben valósággal megfőtt a dinnye nagy része – mondta Lipták László, a medgyesegyházi Medi-Fruct Szövetkezet elnökhelyettese. – Részünkről vége a szezonnak, hiszen az értékesíthető dinnye 95 százaléka elkelt a piacon. Hangsúlyozom, az eladhatóé, ugyanis a forróságtól temérdek gyümölcs tönkrement. A tartós 40 fok, a tűző napsütés sérüléseket okozott a dinnyéknek, trópusi körülményekre nincsenek felkészülve a hazai termesztők. A hosszú érlelési periódus is szokatlan ezen a vidéken, ehhez s még sok minden máshoz hozzá kell szoknunk – mondta.
Lipták kifejtette, az utóbbi évek klímája a dinnyéseknek is változást jelzett, ám azért tavaly még nagyjából rendes időben, július tizedike körül kezdődött a szezon. Ez az időpont lenne természetes, aztán az augusztusi csúcs, ám az idén már június elején arattak.
Arra a felvetésre, hogy némelyek taktikázásról, árfelhajtásról beszélnek, Lipták elmondta, már a dinnyések munkáját is szigorú törvények szabályozzák, ezért ügyeskedésre nincs lehetőség. Heteken át 15-20 forintért vették a gyümölcs kilóját, ami a termelők szempontjából rossz üzlet volt. – Egy háromtagú család 100 forintért öt-hat kilós dinnyéhez juthatott, én ezt nem nevezném a fogyasztók becsapásának – fakadt ki a termelő.
A csehek, lengyelek egymás után küldik kamionjaikat, s a románok is viszik az árut. A termelők most sajnálják igazán, hogy a legjobb minőségű gyümölcs dömpingáron ment el. A kereslet tehát nő, ami felfelé viszi az árat, pillanatnyilag körülbelül 40 forintba kerül a dinnye kilója. Igény tehát bőven volna, csak kevés a jó szívvel ajánlható termék.
A viharsarki dinnyés eddig legfeljebb az önköltséget kapta viszsza, jelenleg viszont 30-40 forintért nem a legkiválóbb minőséget kénytelen adni. Árfelhajtásról szó sincs, így működik az önszabályozó piac, ha sokan akarnak kevés árut felvásárolni. Úgy járt a dinnye, mint a búza: nem termett sok, nagy az igény. Az Alföldön sok termelő érzi kilátástalannak helyzetét. „Teljes káosz, eladósodás, közben a helyzetet kihasználó felvásárlók megtömik a zsebüket” – panaszolták.