Botrányt okozott a volt japán kémfőnök

Bár a világ Moszkvától Washingtonig egyhangúlag üdvözölte és – mint elsőként Szöul teszi – segélyekkel viszonozná Észak-Korea új keletű hajlandóságát arra, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete mellett leszerelje atomarzenálját, Japán továbbra sem enyhítene a kommunista ország köré vont nemzetközi zárlaton. A két ország hatalmi játszmájának a japán hírszerzés volt igazgatója is áldozatul esett.

Elhárítási üggyé fajult az az akció, amelyben felszámolták a de facto észak-koreai nagykövetségként működő Japánban Élő Koreaiak Társaságát (Chongryon) Tokióban. Első nekifutásra egyszerűnek tűnt az eset, amelyben a japán adóhatóság 62,7 milliárd jent követelt a Chongryontól a zátonyra futott számos hitelintézete miatt. Ekkor Shigetake Ogata, a Közbiztonsági Hírszerző Ügynökség (Koancho) volt igazgatója váratlanul bejelentette, befektetési cége 3,5 milliárd jenért megvásárolná a csőd közeli helyzetben egyensúlyozó Chongryon székhelyét. Szerinte a később meghiúsult üzlet Japán érdeke volt, nehogy Észak-Korea „megtorló intézkedésekkel” válaszoljon egyik kifulladóban lévő pénzcsatornája megszűnésére.
A segítő szándékot egyhangúlag elítélte a japán média – ahogy Abe Sindzo kormányfő is. A már másnap megszületett házkutatási parancs nyomán fény derült arra, hogy a vételhez szükséges pénzforrásokkal Ogata cége nem rendelkezik, meglétüket viszont hamis szerződésekkel bizonyítja. Az ügyészségi vizsgálat szerint az 1997-ben visszavonult egykori japán kémfőnök – aligha hivatali esküje jegyében – átverte a Chongryont, ugyanis a vételi öszszeg tíz százalékáért, 350 millió jenért a talpra álló szervezet egy évig használhatta volna a Ogata tulajdonába vándorolt épületet. Az üzletet levezénylő ingatlanközvetítő cégnek a Japánban Élő Koreaiak Társasága ráadásul 490 millió jen megbízási díjat fizetett ki korábban, amiből 100 millió végül Ogatánál landolt. A japán törvényszék megsemmisítette az üzletet, ha elítélik, Ogatára – akit egyelőre nem vádolnak azzal, hogy Phenjan ügynöke lett volna – tíz év börtön vár. A botrány miatt Észak-Korea követelte, hogy az „álnok” Japánt utasítsák ki az atomprogramjáról tárgyaló hat ország köréből.
A japán hatóságok éber figyelmét dicsérő ügy mögött sok megfigyelő homályosan felsejlő érdekösszefüggéseket sejt. Nemigen értik, hogy a kémelhárítás egykori vezetője miért vállalta az önkéntes bűnbak szerepét olyan ügyben, amely korábbi hivatali kötelezettségeivel homlokegyenest ellentétben áll. A Koancho hatáskörébe tartozik ugyanis az észak-koreai kémtevékenység elhárítása is. Ogata még 1994-ben azt állította, a Chongryon ötezer tagja folytat hírszerzői tevékenységet Japánban. A Chongryon mintegy 20-30 ezer Phenjan-szimpatizánst tömörít, ami az országban élő koreaiak mindössze 10 százalékát teszi ki a japán hatóságok szerint.
Az Chongryon-affér külön pikantériája, hogy Ogatát egy térfélre sodorta egyik korábbi nagy ellenfelével. Koken Tsuchiya, a Japánban Élő Koreaiak Társaságának szintén gyanúsítottként beidézett ügyvédje ugyanis emberi jogi aktivistaként 1995-ben a fővárosi metróban szaringázzal támadó Aum Legfelsőbb Igazság szekta mellett tört lándzsát azzal, hogy megkérdőjelezte az akkor Ogata által irányított Koancho vádemelési javaslatát.