Budapesten megdőlt a melegrekord

Míg az autósok egészségét vízosztással védik, a MÁV és a Volán járataira kényszerülő több százezer ingázó többsége sokszor pokoli körülmények között kénytelen utazni. A kórházakban, idősotthonokban fekvő betegek számára a dolgozók igyekeznek elviselhető körülményeket teremteni, de ez nem pótolja a légkondicionálást. Romániában a kormány támogatást ad a légkondicionálók beszerzésére. Eközben kiderült: eddig legalább három halálos áldozata van már a hőségnek Európában.

Az országban tegnap délután háromkor 38 fok felett volt a legmagasabb hőmérséklet; nem dőlt meg az országos melegrekord. A fővárosban azonban 38,6 fok volt: ilyen hőséget ezen a napon még nem mértek. Az UV sugárzás 8-9-es közötti, ami nagyon erősnek számít. A 8-as feletti UV-B-érték, ennyire erős napsugárzás nagyon ritka: a mérések tizenhárom évvel ezelőtti kezdete óta a nyári szezonban hazánkban átlagosan csak 3 százalékban fordult elő – mondta el Nadrai Attila meteorológus. A fővárosi melegrekord dacára a Szent István Kórház szemészeti osztályán az egyik beteg, V. A. úgy vélekedik, még nem kibírhatatlan a meleg. Bár légkondicionáló nincs, teát bőven kapnak az ápolóktól.
A Heim Pál Gyermekkórház udvarán található játszóteret naponta locsolják. A kórházban a nemrég átadott sürgősségi betegellátó osztályon egész nap működik légkondicionáló. A belgyógyászati részen viszont nem ilyen jó a helyzet. Katalin kisfia három és fél éves, őt ma engedik haza a kórházból. Sem légkondicionáló, sem ventilátor nincs a szobájában. Az ablakoknak csak az alsó részén található sötétítőfüggöny, fölül besüt a nap. Katalin próbált nagyobb sötétítőt kérni, de az ápolónők nem tudtak segíteni. A hőség ellen szellőztetéssel és hideg vizes borogatással tudnak védekezni. Teát egész nap kaphatnak a betegek. A nővérek körülbelül óránként ellenőrzik, hogy a gyerekek kellő folyadékot fogyasztanak-e. Katalin és az osztályon lévő szülők szerint az ápolók nagyon elfoglaltak, de nagyon segítőkészek. A jelenlegi állapotokról nem a nővérek tehetnek, Katalin szerint valószínűleg a kórháznak erre már nincs kerete. Úgy véli, a kórházigazgatónak kellene intézkednie. Egy másik édesanya, akinek gyermekét szintén itt ápolják, igyekszik optimistán megközelíteni a témát: „A gyógyszerek nagyon sokba kerülnek, és az fontosabb, mint hogy legyen sötétítő. De az sem lenne rossz” – teszi hozzá.
– A jogszabályok csak néhány kiemelt műtő – például májtranszplantációs, égési sebészet – esetében teszik kötelezővé a légkondicionálást, más esetekben azonban, mint például az általános sebészeti műtőben, csak ajánlások fogalmazódtak meg – közölte Szabó Enikő, a közép-magyarországi regionális tiszti főorvos helyettese. Elmondta: a tiszti főorvos körlevélben hívta fel a fekvőbeteg-, szociális ellátó- és gondozó intézményeket, bölcsődéket, illetve a kerületi tisztiorvosokon keresztül az önkormányzatok figyelmét a legfontosabb tennivalókra. Így többek között, hogy a nagy hőségben többször mérjék a fekvőbetegek hőmérsékletét, gyakrabban cseréljék ágyneműjüket és sűrűbben zuhanyoztassák őket. A szakember hozzáfűzte: jogszabályt kellene módosítani ahhoz, hogy a kiemelt műtőkön kívül másutt is kötelezővé tegyék a légkondicionáló berendezések használatát. Ám – tapasztalatai szerint – ha módjuk van rá, a működtetők igyekeznek gondoskodni a hűtésről .
– A százhalombattai családsegítő és gondozási központban vízzel, gyümölcsteával, limonádéval vagy szörppel óránként itatják a bentlakókat, de hűtött víz áll az intézményben dolgozók, illetve a házi gondozók rendelkezésére is – mondta Horváth Éva főnővér. Hozzátette: sok esetben – mivel az idősek kevésbé érzékelik a szomjúságot – úgymond kötelezővé tették hogy óránként egy pohár folyadékot igyanak. Az épületben nincs légkondicionálás, ezért főként a hagyományos eszközökre támaszkodnak: például a nehezen mozgó idős embereket rendszeresen vizes törülközővel hűtik, a mozgékonyabbak naponta többször zuhanyoznak, és az összes ventilátort beindították.
– Az esetenként több tíz kilométerre lévő kórházakba irányított betegeknek sem könnyű a helyzetük, ha a tömegközlekedést kell igénybe venniük, nem beszélve az ingázókról. A MÁV legtöbb kocsiján se víz, se hűtőberendezés nincs, ennek ellenére a vállalat szinte semmilyen intézkedést nem tervez a rendkívüli hőség ideje alatt – tudtuk meg Sigulinszki Tibortól, a Mávinform ügyeletesétől.
A legtöbb esetben „a menetszél hűti az utasokat”, a hőség miatti lassabb utazás tovább növeli megpróbáltatásaikat. Ráadásul a vonatok legtöbbjén nincs büfékocsi, és az illemhelyeken sincs víz, amivel legalább lehűthetnék magukat az utasok. Sigulinszki szerint nagy költséggel járna a vasúti kocsikba hűtőberendezést szerelni, ezt jelenleg nem tervezi a MÁV. Ráadásul a nyári menetrend sűrűbb, mint az év többi időszakában, ezért szinte egész járműparkjuk mozgásban van. Emiatt viszont nincs arra lehetőség, hogy a túlzsúfolt vonatokhoz egy-egy pótkocsit csatoljanak, hogy elviselhetőbb legyen az utazás a munkába igyekvő ingázókkal tömött szerelvényeken. Az intercityken más viszonyok uralkodnak. Ha egy kocsiban elromlik a klímaberendezés, akkor azt indulás előtt igyekeznek kicserélni. Ha útközben romlik el a légkondicionáló, akkor az utasok másik kocsiba ülhetnek, vagy egy kis üveg ásványvizet kapnak. Ha végképp nem tudják megoldani a problémát, akkor a MÁV visszatéríti a pótjegyet. A „fapados” vonatokon nincs tervbe véve sem vízosztás, sem a jegy árának visszatérítése a zsúfoltság és az elviselhetetlen körülmények miatt. Egy rosszullét esetén az utasok gyakorlatilag csak magukra számíthatnak.
A nagy meleg jelentős műszaki gondokat is okoz, ami a folyamatban lévő pályafelújításokkal párhuzamosan tovább nyújthatja a menetidőt: a kánikula kitörése óta több ízben bénította meg a forgalmat felsővezeték-szakadás.