Csapdák az előfizetőknek

Szóban, írásos dokumentum nélkül csábítanak át gyanútlan ügyfeleket egyes vezetékes szolgáltatást nyújtó távközlési társaságok a konkurenciától. Az ügynökök telefonon beszélik rá az előfizetőt a váltásra, és határozottságuk sokszor sikerrel jár. Egy helyeslésre utaló „igen” az ügyfél részéről, és már megköttetett az úgynevezett hangos szerződés.

Cserélje le meglévő szolgáltatóját! – gyakorta ezzel a szlogennel csalogatják át magukhoz a különböző telefontársaságok a konkurencia ügyfelét. Ahogy telítődik a hazai piac, egyre körmönfontabb technikákkal dolgoznak az ügynökök, akik különböző fortélyokat használnak annak érdekében, hogy elbizonytalanítsák azokat, akik szóba állnak velük. Az ajánlatok mellett azonban a panaszok is egyre szaporodnak. Sok az olyan eset, amikor telefonon keresztül jelentkezik az ügynök, aztán pár szó és egy kis figyelmetlenség után már meg is köttetett az üzlet.
– A legtöbben csak a számla érkezésekor veszik észre, hogy szolgáltatót váltottak. Jogilag ugyanis a szóbeli megállapodás is szerződéskötésnek minősül, hiába gondoljuk azt, hogy telefonos beleegyezésünk papír híján nem jelent semmit – jelentette ki lapunknak Márton György, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szóvivője. A jog szerint ahhoz, hogy a szerződés telefonon keresztül létrejöjjön, az ügyfélnek ráutaló magatartást kell tanúsítania. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tájékoztatása szerint a fenti esetekben havonta tíz alatt van azoknak a száma, akik panasszal élnek. Ezzel szemben az NHH-nál az első fél évben százas nagyságrendű volt a kifogások száma. Nem hivatalos felmérés szerint a 70-80 éves korosztály a legártalmatlanabb célpont az ügynökök számára.
Kétféle módon kerülhetnek a hírközlési hatóság elé a hangos szerződésekkel kapcsolatos ügyek – mondja Márton György. Vagy maga a szolgáltató fordul az NHH-hoz panasszal, vagy az ügyfél. A szóvivő az első esetre példaként említi, hogy tavaly a PanTel és a Monor Telefon Társaság között volt nézeteltérés az új szerződéskötések miatt. Akkor a PanTel állította, hogy az ügyfelek nyilatkoztak arról, hogy előfizetőik akarnak lenni, holott a másik cégnél ez nem derült ki.
Arról, hogy valóban megkötetett-e a hangos szerződés, csak a bíróság dönthet. A Nemzeti Hírközlési Hatóság ezért a kifogásolt esetekben csak a hangfelvételeket kérheti be a szolgáltatótól. Így többnyire a fogyasztók felelőssége marad, hogy mennyire képesek átlátni a cseles ügynökök ajánlatán. Segítséget jelenthet még – figyelmeztet Márton György –, hogy miután szóban rábólintunk a szolgáltatóváltásra, nyolc napon belül lemondhatjuk a szerződést.