ICEG: A kiadásokat is csökkenteni kell

Nem jelent megoldást a költségvetés tartós rendbehozatalára csak az adóemelés, a jövő évi célok eléréséhez a kiadások drasztikus csökkentése is szükséges – figyelmeztetett legújabb jelentésében az ICEG. A gazdaságkutató intézet szerint a gazdaság fehéredése szerény mértékű, fenntarthatósága pedig kérdéses.

Már a konvergenciaprogram jövő évi céljait sem lehet elérni, ha a költségvetési kiadások drasztikus csökkentése nem indul el – derül ki az ICEG gazdaságkutató intézet legfrissebb előrejelzéséből. A kutatók szerint a kiadások csökkentésére ugyan már számos tervezet készült, ám ezek megvalósítása kérdéses, így a lefaragásoknak komoly kockázatai vannak. A jelentés rámutat: jövőre a bevételi oldalról már nem várható további hozzájárulás az egyenleg javulásához, azaz a tavaly szeptemberben és az idén januárban bevezetett adó- és járulékemelések már nem tudják mérsékelni az államháztartás hiányát. Ahhoz, hogy a konvergenciaprogramban szereplő jövő évi deficitcél teljesülhessen, mintegy 500 milliárd forintos kiadáscsökkentésre lenne szükség, az erre vonatkozó intézkedések azonban továbbra sem körvonalazódnak. Érdemi lépések nélkül az eddig érintetlenül hagyott alrendszerekben – elsősorban a nyugdíj és kisebb mértékben az önkormányzatok esetében – felerősödhetnek a hiányt növelő folyamatok – mutatnak rá a kutatók.
Az ICEG szerint az idei célok azért teljesülhetnek jó eséllyel, mert az adóemelések jelentősen megnövelték a költségvetés bevételeit, s a tervezettnél magasabb infláció is segítette a büdzsét.
A kiadások átszervezésére már csak azért is szükség van, mert az államadósság után fizetendő kamatteher várhatóan jövőre sem csökken. Az ICEG számításai azt mutatják, hogy a lassuló gazdasági növekedés nyomán az idén és jövőre tovább emelkedik a GDP-hez mért államadósságunk. Az előrejelzés értelmében a tavalyi 69 százalékról az idei év végére 71,5 százalékra, míg jövőre 72,5 százalékra emelkedik az adósságráta.
A kutatók arra számítanak, hogy az adó- és a központi áremelések miatt az idei infláció éves átlagban eléri a 7,2 százalékot, így a reálkeresetek 2,8 százalékkal csökkennek.
A gazdaság fejlődését illetően az ICEG a pesszimistább kutatóintézetek között van, hiszen előrejelzésük ez évre 2,6 százalékos bővülést jósol, ami komoly elmaradást jelent az új uniós tagállamok növekedési rátájához képest. A visszaesést a kutatók elsősorban az ipari termelés kibocsátásának várható stagnálásával, az építőipar teljesítményével s a piaci szolgáltatások igen alacsony növekedési ütemével indokolják. Az intézet egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a gazdaság fehéredése szerény mértékűnek mondható, fenntarthatósága pedig kérdéses.

Kockázatok az exportban. Az ICEG különjelentésben elemezte a magyar export 2004-től kezdődött magas növekedését. Az áruexport szerkezetét és az abban megtestesülő technológiát vizsgálva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy kivitelünket elsősorban a külső konjunktúra húzta, nem pedig a versenyképesség javulásán alapuló változások. A kutatók szerint valószínűleg ennek a következménye az is, hogy az exportbővülés ellenére a piaci részesedésünket nem sikerült érdemben növelnünk, sőt közvetlen versenytársainkkal szemben pozíciónk romlott az elmúlt három évben.