Iraki kivonulást akarnak

Teljes szembenállás uralja az Egyesült Államok Irak-politikáját. Míg a törvényhozás képviselőháza tegnap ismét – ezúttal 2008 áprilisára – kivonulási határidőt szabott, addig a végrehajtó hatalmat birtokló elnök leszögezte, hogy meg fogja vétózni a javaslatot.

Idén immár harmadszor fogadott el iraki kivonulási határidőt tartalmazó törvényjavaslatot az Egyesült Államok kongresszusának alsóháza: korábban egyet George Bush már megvétózott, a másodikat pedig szenátusi szinten nem támogatták, noha kétszer is szavazásra bocsátották. Az amerikai alkotmányos rendszerben a külpolitika teljes mértékben az elnök felelősségi körébe tartozik, így ha a törvényhozás el is fogad egy javaslatot, az elnök azt felülbírálhatja és megvétózhatja. Ezenfelül a jelenlegi helyzetben a törvényhozók is megosztottak. Míg a képvislőházi demokrata többség immár teljesen elszánta magát az iraki háború mielőbbi befejezésére, és ehhez időről időre néhány republikánus honatya személyében is támogatóra lel, addig a szenátusban meglévő hajszálvékony demokrata többség (egy hely) többször elégtelennek bizonyult már a kormányzat szándékával homlokegyenest ellenkező javallatok megszavazásához, főként úgy, hogy egyes demokrata szenátorok (jelesül Joseph Lieberman volt alelnökjelölt) rendíthetetlenül támogatják a Bush-kormány iraki politikáját.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kép a képviselőházban sem egyértelmű. A csütörtöki szavazáson ugyanis – amelyet 223:201 arányban nyertek a kivonuláspártiak – nem a pártok között húzódott a törésvonal. Az „ellenzéki” tervezetet négy republikánus honatya is támogatta, viszont tíz demokrata ellene szavazott. Hiába a frakciótöbbség, az amerikai politikai kultúrában a képviselők egyéni felelősségvállalása a döntő, így egy demokrata is megrettenhet a kivonulás megszavazásától, ha ezért választói a harcban álló amerikai katonák sorsukra hagyásával vádolhatják meg. A törvényjavaslat szerint a jelenleg Irakban harcoló 160 ezer amerikai katona kivonását négy hónapon belül meg kell kezdeni, és jövő áprilisig be kell fejezni; arra továbbra is lehetőség van, hogy a Pentagon az iraki fegyveres erők támogatására, kiképzésére egy kisebb kontingenst az országban hagyjon.
A szavazásra olyan környezetben került sor, amely aligha kedvez a Fehér Ház kongresszusi támogatóinak. Az amerikai elnök hivatala ugyanis csütörtökön nyilvánosságra hozott 25 oldalas jelentésében kénytelen volt elismerni, hogy a biztonság helyreállítása, az újjáépítés és a demokratikus rendszer bevezetése terén elért haladás elégtelen. Az amerikai törvényhozás által a kormányzat év eleji csapaterősítési lépésének értékeléseképpen megrendelt jelentés szerint a kitűzött 18 stratégiai cél közül csak nyolchoz kerültek közelebb. Bár a rendszeresen elkövetett, rengeteg áldozatot követelő merényletek nem erre utalnak, a kormányzati jelentés érdekes módon a biztonság tárgykörét azok közé sorolja, ahol előrelépés mutatkozik, míg szerinte politikai téren mutatkozik elmaradás.
Az ellentmondásos képet tükröző dokumentumot kommentálva Bush elnök türelmet kért, mert szerinte az előrehaladást mutató részterületek miatt „van ok az optimizmusra”. Mindazonáltal most először kifejezetten negatív jelzővel illette az iraki történéseket, amikor „csúnya háborúként” említette azokat.