Nem először kényszerül merész kötéltáncra Pervez Musarraf pakisztáni elnök és vezérkari főnök rezsimje hatalmáért. Amikor az államfő néhány hónapja felfüggesztette a rendszerkritikus Iftihár Csaudri legfelső bírósági elnököt, egy pillanatig úgy tűnt, az ellenzéki demonstrációk és a nemzetközi tiltakozó visszhang között végképp összeomlik az elnöki rendszerbe bújt katonadiktatúra. Iszlámábádnak most egy rég száműzött szövetségese hajított mentőövet – valószínűleg szándéka ellenére.
Az iszlám saría törvénykezést követelő Lal Maszdzsid, a Vörös Mecset ugyanis nem csupán a radikális iszlám egyik központja Pakisztánban, hanem a pakisztáni állami méltóságok egyik kedvelt szentélye. Volt olyan időszak, amikor törekvéseit a nagypolitika hátszele is előre lendítette. Az 1980-as években, Ziaul Hakk diktatúrája alatt Maulána Abdullah akkori főpap az afganisztáni szovjet megszállók elleni szent háború egyik fő hirdetője volt. Abdullahot tíz-egynéhány évvel később a mecsetben meggyilkolták, a szemináriumain több ezer diákot képező vallási központ pedig kegyvesztetté vált, amikor 2001. szeptember 11. után Pakisztán az Egyesült Államok regionális aktivistája lett.
A mecset köré szervezett mozgalom nemrégiben felfegyverzett erkölcsvédelmi osztagokat állított fel a fővárosban, amelyek megfenyegették a portékájukat túl harsányan kínáló üzleteket, a prostitúcióval gyanúsított nőket vagy a korrupcióval szemben megalkuvó rendőröket. A feszültség azután tört a felszínre, hogy az erőszak fellángolásától egyébként félő hatóságok emiatt kordonnal zárták el a diákok útját a mecsetbe.
A BBC helyszíni tudósítója szerint a fővárosban élők meglehetősen ingerülten veszik tudomásul a jelenlegi konfliktust, és a kormány határozott beavatkozása mellett állnak ki. A fundamentalisták többnyire csak az északnyugati, az afgán határhoz közeli tartományok szimpátiáját tudhatják magukénak, ahonnan a Vörös Mecset diákjainak többsége is származik. A magát egyre kevésbé türtőztető radikális iszlám elleni puhány fellépése miatt korábban sokat bírált rezsim nem csak az ellenzék és a Nyugat egyik méregfogát húzhatja ki. Ha most elővigyázatosan egyensúlyoz, Pervez Musarraf az októberi parlamenti és elnökválasztásokon a szavazók bizalmával fényesítheti újra az uniformisát díszítő rangjelzéseket.
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
