Körtemplomot és temetőt tártak fel

Aba Sámuel királyunk lehetséges nemzetségközpontját tárták fel a napokban a régészek Abasáron. Az itt talált Árpád-kori körtemplom kilencméteres átmérőjével korának egyik legnagyobb keresztelőkápolnája. Lesencetomajon a keszthelyi kultúra népének temetőjét, összesen százötven sírt ástak ki.

Minden valószínűség szerint az Aba család nemzetségközpontjához tartozott az az épületegyüttes, amelyet a hitelesítő ásatás során feltártunk – nyilatkozta lapunknak Fodor László, a Dobó István Vármúzeum osztályvezető régésze. Három magaslaton is találhatók építmények, a bencés apátság és egy plébániatemplom mellett most a keresztelőkápolna maradványait vizsgálják. A nagyon korai (X–XII. század között épült) baptisztérium átmérője kilenc méter, másfél méter magasan álló falai viszonylag jó állapotban maradtak meg. Ez annak is köszönhető, hogy az ötvenes években lebetonozták a területet, hogy rendezvényeket tarthassanak ott. Így akaratlanul is megőrizték az épület maradványait, amelyeket most az egri Eszterházy Károly Főiskola történészhallgatóinak segítségével tárnak napvilágra. A munkaterületen hét, zsinór alakú sírköves nyughelyet is találtak, korábban már tizennégy, padló alatti temetkezési hely volt ismeretes. Ezt a kora Árpád-kori építményünket a kövek tanúsága szerint a XIV. századig, Luxemburgi Zsigmond idejéig használhatták. A hetvenes években már végeztek leletmentő ásatást a helyszínen, de az akkori dokumentáció hiányos volt. A mostani munkával túlmentek az előző feltárás hitelesítésén, mivel új leletek is felszínre kerültek. Fodor László elmondta, hogy pályázatot nyújtottak be az Európai Unióhoz, siker esetén szeptemberig a teljes munka elvégezhető. Jó volna – mondta a régész –, ha géppel lehetne bontani a betont, ám kalapáccsal kell dolgozi, ami kétségkívül romantikusabb, de jóval körülményesebb. A keresztelőkápolnában vagy baptisztériumban tartották szenteltvíz alá az újszülötteket. Az épületegyüttes több száz négyzetméteren terül el, ezek alkothatták az Aba család nemzetségközpontját, de ennek vizsgálata még folyik.
Lesencetomajon a keszthelyi kultúrához tartozó népcsoport temetőjének 150 sírját tárják fel a napokban a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régészei. 650-től a IX. századig temetkeztek itt, a helyszínen lakóhelymaradványokat nem találtak. Az úgynevezett keszthelyi kultúrához tartozó népesség valószínűleg az avar kor elején menekült Pannóniába a bizánci birodalom területéről. Később az avarok telepítették le őket a Balaton környékén. Pontosan nem lehet tudni, hogy milyen népről van szó, mivel negyven kilométeres körzetben több lelőhely is ismeretes. Az itt élők kereskedelemmel foglalkozhattak, mivel fegyvereket az eddig feltárt nyughelyeken nem találtak. Előkerült viszont számos különleges lelet, több kígyófejes karperec, kosaras fülbevalók, valamint ruhák összetűzésére használt ezüsttű.