Ma reggeltől gazdademonstráció

Ma reggel kilenc órától – három napon keresztül – félpályás útlezárással demonstrálnak a tavaszi fagy miatt termés nélkül maradt gazdák. A megmozdulásra Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a 4-es számú főúton, Tuzsér és Záhony térségében kerül sor. Az ország legnagyobb gyümölcstermelő régiójában azért tüntetnek, hogy a fagykárok enyhítésére érdemi támogatást kényszerítsenek ki a kormánytól.

Hiába fordultak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei termelők konkrét javaslatokkal a kormányhoz a tavaszi fagykárok érdemleges enyhítése érdekében, az ügyben illetékes agrártárca ezekre lényegében nem reagált – közölte tegnap az agrárdemonstráció kapcsán Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója. Hozzátette: a tüntetést azért hirdették meg, mert a termelők úgy látják, hogy nincs kormányzati szándék a fagykárok megfelelő orvoslására. A háromnapos demonstráción várhatóan mintegy ezer termelő vesz részt, legalább hatszáz járművel. Összesen hat kilométer hosszú, félpályás útlezárás lesz a négyes számú főúton, Tuzsér és Záhony térségében. A tiltakozás ma reggel kilenc órakor kezdődik, és péntek este tizenhat órakor ér véget. Az aszály- és fagykárok a szakmai szervezetek számításai szerint országos szinten meghaladják a százmilliárd forintot.
Budai Gyula emlékeztetett arra, hogy a megyei gazdaszervezet azért döntött a demonstráció mellett, mert petíciójukra Gráf József agrárminiszter csak korábbi kárenyhítési javaslatait ismételte meg, amelyek a gazdálkodók számára megoldásként elégtelenek. A termelők a megye katasztrófa sújtotta térséggé nyilvánítását, a szakmai szervezetek által kiszámolt költségek megtérítését, illetve az ültetvényeken dolgozók idei járulékainak elengedését kérték. A Magosz igazgatója szerint mára kiderült, hogy a kormány kárenyhítési próbálkozása megbukott. A tárca által felállított pénzalaphoz a 210 ezer termelőből alig nyolcezer csatlakozott, vagyis a gazdák nem hisznek ebben a megoldásban. Ennek oka – jelezte Budai –, hogy a termésüket idén elveszítő gazdák eleve pénzügyi gondokkal küzdenek, ezért egy, a távoli jövőben remélhető részleges kárenyhítés érdekében már nem vállaltak további kiadásokat. Márpedig az alaphoz csak úgy csatlakozhattak volna, ha előteremtik a belépéshez szükséges összegeket. Ráadásul az úgynevezett kedvezményes, 7,5 százalékos kamatozású hitel lehetőségével sem élhetnek, mert azt csak a kárenyhítési alaphoz csatlakozók vehetik igénybe.
A szövetség igazgatója végül a lengyelek példáját említette, ahol egy hónap alatt felmérték a fagykárokat, és állami garanciával, alacsony kamatozású hitelfelvételi lehetőséget biztosítottak a termelőknek. Budai Gyula emlékeztetett arra is, hogy a földalapú támogatás nemzeti önrészéből az idén elvett 25 milliárd forintot felhasználhatnák a kárenyhítésre, egyúttal jelezte, hogy a gazdák szívesen várják a tüntetés helyszínén az agrártárca vezetőit.
Csak Szabolcs-Szatmár megyében, ahol a termés több mint kilencven százaléka odaveszett, csaknem tizennégyezer család megélhetése forog veszélyben. Nekik a fagykár nyomán mintegy 14,5 milliárd forint veszteségük keletkezett.

Drágul a dinnye. Érzékenyen érinti a dinnyetermelőket is a kánikula – nyilatkozta tegnap a távirati irodának Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Mivel a meleg időjárás következtében a dinnye mintegy két héttel korábban érett be, azt a hazai termelők csak nehezen tudták értékesíteni, mert akkor a piacon még jelen volt a mediterrán országokból származó dinnye is. Csak emiatt termésük mintegy negyede veszhetett el. – A mostani kánikula következtében a várt 220 ezer tonnás dinnyetermésnél 30-40 százalékkal kevesebbet tudnak csak értékesíteni a piacokon a termelők, miközben az idén általában is jellemző a rövidebb szezon és a gyengébb minőség – mondta Mártonffy Béla. A szakember szerint a következő időszakban a dinnye drágulni fog, a fogyasztói ár kilogrammonként akár a 100 forintot is meghaladhatja majd.