Magyarországot is elérte a cégfelvásárlási láz

Soha nem látott mértékben lehetünk tanúi a globális vállalatbirodalmak fúziójának, a mamutcégek egyesülési hullámának, amelynek értéke már az év első hat hónapjában meghaladta a két és fél trillió dollárt. A globális pénzbőség miatt az ügyletek nagy részét zártkörű magán-tőketársaságok és kockázati alapok által nyújtott hitelekből finanszírozzák a vállalatok. A felvásárlási és fúziós láz elérte hazánkat is: elsősorban a termelésben, az energia- és pénzügyi szektorban jellemző ez a folyamat.

Folyik a küzdelem az ABN Amro holland bankért, a milánói tőzsdéért, a kanadai Alcan alumínium óriásvállalatért. Rupert Murdoch médiamágnás a Dow Jones pénzügyi információs mamutvállalatra tesz ötmilliárd dolláros, viszszautasíthatatlan ajánlatot, a Reuters hírügynökséget bekebelezné a Thomson, míg a Shell és a British Petrol közelgő fúziójával a világ legnagyobb olajcége jönne létre. A Kraft élelmiszer-ipari óriás legutóbb a Danone-t nézte ki magának, amely viszont magába olvasztaná Európa vezető bébiételgyártó cégét, a holland Royal Numico-csoportot. A globális összeolvadási és felvásárlási hullám hátterében elsősorban a világgazdaságban fellelhető pénzbőség áll, ennek ellenére az üzletek többségét a kockázati spekulatív alapok (hedge fundok) és a zártkörű befektetési társaságok óriáshitelei révén üthetik nyélbe a nemzetközi konszernek.
A Thomson Financial gazdasági elemző intézet legfrissebb jelentése szerint idén már az első hat hónap alatt megdőlt az 1999-es nagy egyesülési láz, a közel kéttrillió dolláros cégfelvásárlási rekord. Már most két és fél trillió dollárnál jár a 2007-ben végbement összeolvadások becsült összértéke, ami a tavalyi adatokhoz képest 53 százalékos megugrást jelent. Európa 73 százalékos, az Egyesült Államok pedig 45 százalékos növekedést tud felmutatni 2006-hoz képest. Kontinensünkön a hollandoknál és a briteknél a legkedveltebb a cégfelvásárlás – derül ki a tanulmányból.
Magyarországon a tavaly megvalósított ügyletek alapján a PricewaterhouseCoopers (PWC) készített becslést, mely szerint a piac mérete megduplázódott, és „az óriásfelvásárlások minden tekintetben uralták a magyar piacot”. A legnagyobb érdeklődést az angolszász, a svájci és a német befektetők mutatták hazánk iránt, míg az iparágak tekintetében a legnagyobb mozgás a termelésben, az energetikában és a pénzügyi szolgáltatások területén volt tapasztalható. A PWC elemzése leszögezi: az egész közép-kelet-európai régióban folytatódott a növekedés, és a felvásárlások értéke rekordnagyságú összeget, 163 milliárd dollárt ért el.
– A fúziók értékének idei növekedése még a Wall Street legoptimistább jóslatain is túltesz – fogalmaz az Economist brit gazdasági hetilap, amely hangsúlyozza, hogy a folyamatot csak felerősítették a világszerte stabilan jól teljesítő tőzsdék. Ugyanez fordítva is igaz, hiszen az egyesülési törekvések felhajtják a tőzsdei részvények árfolyamát, így gyakorlatilag a fúziók jelentik a tőzsdék fő hajtóerejét is.
Tapaszti Attila, a Takarékbank elemzője szerint a globális pénzbőség mellett az is olajozza a vállalatfelvásárlási tendenciákat, hogy a világszerte megnövekedett kockázatvállalási hajlandóság. Mindehhez hozzájárul, hogy a viszonylag alacsony kamatlábak révén nagyon kedvező feltételekkel lehet most pénzhez jutni. – Az összeolvadások jelentős részénél a fúziók közel kétharmadát hitelből finanszírozzák, amit általában a kockázati spekulatív alapok és a zártkörű befektetési társaságok révén valósítanak meg a felvásárlók. Nem ritka az sem, amikor a bekebelezés költségeinek 90 százalékát kölcsönökből állják – mondta az elemző, aki aláhúzta: a fúziókra szakosodott társaságok hatalmas megbízási és közvetítési díjakat vágnak zsebre egy-egy finanszírozási művelet után. A hitelek magas aránya az egyesüléseknél jelentős kockázatot jelent, hiszen kevés a valódi tőke a terjeszkedések mögött, és a folyamat olyan luftballonná válhat, amelyik bármikor kipukkadhat.
– A fúziós rekordok táptalaja a globális hatalmi rendszer meghatározó elvét jelentő liberalizáció, amely azonban távolról sem hoz kiegyenlítő hatást, hanem éppen az ellenkezőjét – magyarázta Bogár László közgazdászprofesszor, aki szerint az eleve egyenlőtlen világban az előnyösebb pozícióból induló vállalatokból hihetetlen gyorsasággal alakulnak még nagyobb erővel rendelkező óriáscégek, amelyek összességében a tőkekoncentrációt fokozzák. Az egyesülések többségénél azonban nem igazi egyezkedés folyik a két fél között, hanem a gyengébb partner alkalmazkodik az erősebbhez, ezért gyakorlatilag minden fúzió bizonyos értelemben ellenséges felvásárlásnak minősíthető – tette hozzá az egyetemi tanár. Bogár úgy véli, hogy egyfajta „ragadozók közötti hierarchia mentén” valósulnak meg a vállalati összeolvadások, melyek elsősorban a pénzügyi szektort, az informatikát és a termelő tőke világát határozzák meg. – Gigantikus gazdasági birodalmak keletkeznek, és ezt a folyamatot az Európai Bizottság és az amerikai törvényhozás is csak szerény eredményekkel tudja kontroll alatt tartani – tette hozzá.

Megússzák az adóemelést. Jól lobbiztak Washingtonban a felvásárlásokra specializálódott spekulatív alapok, amelyeknek sikerült kivédeniük, hogy a többi amerikai vállalattal egyenrangú módon 35 százalékos adókulcs terhelje őket az eddigi 15 százalék helyett – jelentette a Bloomberg hírügynökség. Henry Paulson pénzügyminiszter a döntést azzal indokolta, hogy „beláthatatlan következményekkel” számolhatnak a hedge fundok. A tárca szerint inkább a spekulatív alapok önkéntes szabályozása jelenthet hosszú távon megoldást.