Megkérdőjelezhető Kóka optimizmusa

Ha a gazdaság a jelenlegi íven halad, 2009-re háromszázalékos éves átlagos infláció mellett a GDP-arányos államháztartási hiány három százalék lesz, s 2009-től újra négy százalék fölé gyorsulhat a GDP növekedési üteme – nyilatkozta a távirati irodának Kóka János. A gazdasági és közlekedési miniszter szerint a gazdasági növekedés az idén várhatóan három százalék közelében lesz, az átlagos éves infláció pedig a márciusi kilencszázalékos csúcs után nem haladja meg a hét százalékot.
Tavaszi előrejelzésében a Pénzügyminisztérium 2,2 százalékra, az EU 2,4, az OECD pedig 2,5 százalékra tette a GDP idei növekedési ütemét. „Bizonyos keretek között szinte bármilyen árfolyamhoz képes alkalmazkodni egy gazdaság akkor, ha az árfolyam stabil. Amit nehezen bír, az a volatilitás. Ezért vagyunk az árfolyam-stabilitás és hosszabb távon az euró bevezetése mellett” – fogalmazott Kóka. Hozzátette, hogy 2009-re Magyarország teljesítheti a maastrichti kritériumokat. – Meggyőződésem, hogy 2013 utánra nem szabad kitolni, 2011 előtt pedig kevés az esély az euró bevezetésére – mondta.
A miniszter szerint az első negyedéves átmeneti hanyatlás után a második negyedévben jelentősen bővül a külföldi működőtőke-beáramlás, és a befektetőkkel folyó tárgyalások alapján reálisan várható, hogy az év végére eléri a négymilliárd eurót. – Nem látok szerkezeti problémákat, kifejezetten kedvezőnek tartom a beáramló működő tőke összetételét elsősorban a magas hozzáadott értékű ágazatokban – közölte Kóka János.
Mint mondta, a jelenleg hatályos joganyagok felülvizsgálata az adminisztratív terhek csökkentését, illetve az elektronikus ügyintézés területén a jogi akadálymentesítést célozza, s 2008 végéig meglesznek annak a feltételei, hogy az uniós törekvésekhez is kapcsolódóan 2013-ra a felére csökkenjenek az adminisztrációs terhek.
Kóka János a Mol–OMV-tranzakcióval kapcsolatban megismételte: „Liberális politikusként azt vallom, hogy van helye a szabad tőkeáramlásnak, a stratégiai együttműködésnek, de az ilyen egyeztetés nélküli lépéseknek nem szabad csökkenteniük Magyarország ellátásbiztonságát.”
A miniszternek a gazdaság teljesítményére, az inflációra, valamint az euróbevezetésre vonatkozó megállapításai ugyanakkor ellentmondanak a Magyar Nemzeti Bank, hazai és külföldi gazdaságkutató intézetek, valamint a nemzetközi szervezetek – Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az OECD – aktuális előrejelzéseinek. Hazánk, a 12 új uniós tagállamból egyedüliként, a négy euróbevezetési követelményből évek óta egyetlenegynek sem tesz eleget, s a prognózisok értelmében az EU-ban utolsóként, 2013–2015 között tud belépni az euróövezetbe. A legtöbb előrejelzés, így a Reuters hírügynökség elemzői felmérése és a nemzetközi hitelminősítők prognózisai Magyarország esetében most a 2014-es csatlakozást tartják a legvalószínűbbnek, léteznek ugyanakkor ennél pesszimistább vélekedések is. A K&H Bank vezető elemzője, Barcza György például 2017-es euróbevezetést valószínűsített legutóbbi előrejelzésében.
Az euró átvételének legfőbb akadálya a magas költségvetési hiány és államadósság: a konvergenciaprogram 2009-re ugyan már három százalék alatti GDP-arányos deficittel számol, ám a jegybank és a gazdaságkutató intézetek szerint a 2009-es hiányt jelentős kockázatok övezik. A GDP-hez mért államadósság 2009 előtt még az aktualizált konvergenciaprogram szerint sem csökken, mértéke jelenleg is több mint hat százalékkal haladja meg az euró átvételéhez szükséges 60 százalékos plafonértéket. Brüszszel ugyan elvileg elfogad ennél magasabb szintet is, ám ebben az esetben az adósságállománynak éveken keresztül csökkenő tendenciát kell mutatnia.
Ugyancsak optimistának tekinthetők a miniszternek a gazdasági növekedésre vonatkozó állításai. Az idei átlagos bővülési ütem az Európai Bizottság szerint 2,4, az MNB, az IMF és az OECD szerint 2,5 százalékos lesz, azt pedig a gazdaságkutató intézetek sem látják, hogy a magyar gazdaság növekedése 2009 után milyen intézkedések nyomán gyorsulhat újra négy százalék fölé.