Megnyerhető-e a mozlim ifjúság?

(London)
Húszperces videoüzenetben figyelmeztette Gordon Brown brit miniszterelnököt a minap az al-Kaida helyettes vezetője, Ajman az-Zavahri, hogy Nagy-Britanniára „büntetés” vár, amiért az uralkodó lovagi ranggal tüntette ki Salman Rushdie-t irodalmi munkássága elismeréseként.
Rushdie indiai születésű, mohamedán vallású brit állampolgár. Negyedik regénye, amely 1988 szeptemberében jelent meg Sátáni versek címmel, annyira felháborította Khomeini ajatollahot, Irán akkori vallási vezetőjét, hogy fatvát bocsátott ki a szerző ellen, ami anynyit jelent, hogy minden hithű muzulmánnak kötelességévé tette Rushdie meggyilkolását. Khomeini értelmezése szerint a szerző tiszteletlenül írt regényében Mohamedről. Az ügy miatt jó időre megszakadt a diplomáciai viszony Irán és Nagy-Britannia között, és Rushdie évekig álnéven, titkos és védett otthonokban bújkált. Idei kitüntetését nemcsak az al-Kaida de facto vezetője, hanem a muzulmán közösség sok tagja is provokációnak érezte. Gordon Brown természetesen az egyetlen lehetséges választ adta: terrorista fenyegetőzéssel nem lehet befolyásolni a brit kormány döntését, hogy kit ajánl kitüntetésre az uralkodónak.
Ez az új fenyegetés csak egy epizód a Nagy-Britannia elleni terrorhadjáratban. Két hete sincs még, hogy vérfürdőt kíséreltek meg a glasgow-i repülőtér utasépületében, London központjában pedig két autóba rejtett bombát tettek ártalmatlanná. Ezeket az akciókat olyan öngyilkosságra vállalkozó terroristák próbálták elkövetni, akik legtöbbjéről eddig nem tudtak a biztonsági szervek. Nyolc személyt tartóztattak le a merényletekkel kapcsolatban, akik mind külföldi illetőségűek voltak. Szerdán négy terroristát ítéltek el gyakorlatilag életfogytiglani fegyházra, miután a bíró ítélete az volt, hogy egyiküket sem lehet semmiféle ürüggyel negyven évnél hamarabb szabadon bocsátani. További két vádlott ügyét újratárgyalják, mert az esküdtszék nem tudott egyhangú döntésre jutni bűnösségük fölött. Mind a négy elítélt öngyilkos bombamerényletet próbált elkövetni 2006. július 7-én londoni autóbuszon, illetve a metrón az egy évvel korábbi, tragikusan sikeres tömeggyilkosságok mintájára.
A biztonsági szolgálatot éles támadások érték az egyik elítélt, Muktar Said Ibrahim miatt. Ibrahim, három társához hasonlóan, menekültként érkezett Nagy-Britanniába Afrikából a kilencvenes években. Noha számos bűncselekményt követett el, lopástól fegyveres rablásig, idővel megkapta a brit állampolgárságot. Amikor Ibrahim 2004 végén Pakisztánba utazott terrorista kiképzésre, a repülőtéren rövid ideig feltartóztatták, s bár a nála talált iratok alapos gyanúra adtak okot, néhány órával később egy másik géppel elutazhatott.
Visszatértekor beengedték az országba, noha sejtették, mivel töltötte az idejét Pakisztánban.
Gordon Brown már jelezte, hogy az ősszel kezdődő parlamenti ülésszak alatt új jogalkotásra készül a terrorista veszély csökkentése céljából, de ő és biztonsági minisztere is tisztában van azzal, hogy rendőri, titkosszolgálati éberség és karhatalmi akciók nem jelenthetnek teljes és végleges megoldást. Amíg a mozlimok az iszlám ellenségét látják Nagy-Britanniában, és amíg a többségükben külföldről érkezett hitszónokok nagyobb hatással vannak a fiatal brit muzulmánokra, mint a mértéktartó idősebb nemzedék, addig újra meg újra lesz riadókészültség a repülőtereken, pályaudvarokon és a metrón. Az igazi cél nem a terroristák legyőzése, hanem a fiatal brit mozlimok lojalitásának megnyerése.