Moroz utolsó dobása?

Soron kívüli parlamenti ülés összehívását rendelte el keddre az ukrán házelnök, amivel sikerült újra felkorbácsolnia az indulatokat Kijevben. Az ellenzék szándékos provokációnak, Olekszandr Moroz agonizálásának nevezte a döntést, amely nem váltott ki egyöntetű támogatást a koalíció tagjai körében sem.

Moroz azzal magyarázza a szombaton nyilvánosságra hozott rendelkezés aláírását, hogy erre őt 179 képviselő beadványa kötelezte. A honatyák többsége ugyanis továbbra sem látja jogilag megalapozottnak az előre hozott választásokat, így minden alapjuk megvan arra, hogy a kérdést a plenáris ülés napirendjére tűzzék. Az éppen a nyugat-ukrajnai Luckban kampányoló Jurij Lucenko, a Mi Ukrajnánk–Népi Önvédelem (NU–NO) tömb vezetője Moroz egyéni kezdeményezésének nevezte a soron kívüli ülés összehívását, ami szerinte nem tükrözi sem a társadalom, sem pedig a választásra készülő politikai erők érdekeit. Meggyőződése, hogy mindezzel a bársonyszékéhez betegesen ragaszkodó házelnök csupán saját agonizálását reprezentálja, ám fölöslegesen teszi, hiszen az idő előtti választást már nem tudja megakadályozni.
A politikai helyzet kiélezésére irányuló törekvésnek tekinti a történteket a Julija Timosenko Tömb (BJUT) vezetője is. Az Inter tévécsatornának adott interjújában a politikus úgy vélekedett, Moroz képtelen megbékélni azzal, hogy a Régiók Pártja (PR) sem kér belőle, de talán rádöbben erre kedden, amikor az ülésteremben magán és a szocialista frakció tagjain kívül senkit nem talál majd. S erre Moroznak valóban meg is van minden esélye. A PR választási kampányának vezetője, Borisz Kolesznikov ugyanis szombaton Doneckben, a megyei szervezet konferenciáján egyértelműen elhatárolódott a soron kívüli ülésen való részvételtől. Kifejtette, pártja az előttük álló héten két fontos rendezvényt fog tartani. Hétfő délutánra hívták össze a politikai tanács elnökségét, szombatra pedig a párt kongresszusát, amely véglegesen dönt majd a választási lista kérdésében. Elmondta, pártja senkivel nem közösködik, egyedül méreti meg magát, de bízik abban, hogy a szocialisták képesek lesznek mozgósítani szavazóikat. Ugyanakkor nem zárta ki azt sem, hogy néhány ismert politikus helyet kap majd a PR választási listáján.
Ugyancsak a választás meghiúsításának szándékát látja a rendeletben Volodimir Feszenko politológus, aki Moroz utolsó dobásának tartja a parlament összehívását, amellyel a házelnök újabb, akár hetekre-hónapokra is elhúzódó jogvitát szeretne kiprovokálni. Csakhogy Morozon kívül mindez valójában már senkit nem érdekel, hiszen a pártok, noha a kampány hivatalosan csak augusztus másodikán, vagyis 60 nappal a szavazás előtt kezdődik – ehhez valószínűleg még ki kell adni egy elnöki rendeletet – már teljes lendülettel agitálnak. Igaz viszont, hogy a java csak ezután kezdődik, állítják a politikai helyzet elemzői, akiknek a többsége messzemenően egyetért abban, hogy rendkívül kiélezett, durva és tisztességtelen, botrányokkal és provokációkkal fűszerezett kampányra kell számítani. Véleményét Vagyim Karaszjov, a Globális Kutatások Intézetének igazgatója azzal indokolja, hogy a pártok és a párttömörülések a múlt esztendei parlamenti választási kampány során tett és megvalósítatlan ígéreteiket nem ismételhetik meg, hiszen azzal aligha tudnák eladni magukat. Ellenben az Ukrajnában is népszerű amerikai akciófilmekből ismert fogások a hasznukra válhatnak. Egyedül a kommunisták nem csinálnak ebből problémát. Petro Szimonenko szerint nekik nincs pénzük, így ők csak a saját ideológiájukat tudják felkínálni a választók szavazataiért cserébe. A pártelnök például nem titkolja, ő személy szerint arra a legbüszkébb, hogy a választási listájukat is a munkás- és parasztszövetség reprezentálásának jegyében állították össze.