Növekvő államadósság

Júniusban tovább nőtt az államadósság. A Pénzügyminisztérium legújabb adatai szerint a költségvetés forint- és devizaadóssága az idén 758 milliárd forinttal gyarapodott, az első fél évben pedig 542 milliárd forintot kellett kifizetni az adósság kamataira. A számos alkalommal megígért kormányzati takarékoskodásnak még mindig nincs nyoma.

Változatlanul jelentős terhet ró a növekvő államadósság a költségvetésre. A Pénzügyminisztérium (PM) tegnap közzétett adatai szerint az adósság után esedékes kamatteher júniusban 139 milliárd forintot tett ki, így az idei első fél évben összesen 542 milliárd forintot – a tavalyinál 25 milliárd forinttal többet – kellett a tartozásaink kamataira kifizetni. A teljes idei évben fizetendő kamatteher a pénzügyi tárca jelenlegi előrejelzése szerint 995 milliárd forint, ami az idei évre várt társaságiadó-befizetés több mint kétszeresét jelenti.
Az államadósság ebben a hónapban is emelkedett: a növekmény ezúttal 111 milliárd forint volt. Az első fél évben a költségvetés forint- és devizaadóssága összesen 758 milliárd forinttal duzzadt, ami naponta átlagosan 4,2 milliárd forintos adósságnövekedésnek felel meg. A büdzsé devizaadóssága június végéig 4352 milliárd forintra nőtt. A forint erősödése csaknem 120 milliárd forinttal csökkentette a devizaadósság forintban nyilvántartott értékét. A külföldi és belföldi devizahitelek – amelyek a nemzetközi szervezetektől, illetve külföldi bankoktól felvett, továbbá a belföldről átvállalt kölcsönökből adódnak össze – a teljes adósság 5,6 százalékát tették ki június végén. A költségvetés forintadóssága az első fél évben 534 milliárd forinttal emelkedett, és 11 087 milliárd forintot ért el. Az adósság a GDP-hez mérten is növekszik ebben az évben. A gazdaságkutatók arra számítanak, hogy az adósság aránya a tavalyi 69 százalékról az idei év végére 71,5 százalékra kúszik fel, míg jövőre a GDP-arányos mutató eléri a 72,5 százalékot. Az államháztartásban június végéig összesen 1004 milliárd forintnyi hiány halmozódott fel, miután múlt hónapban 250 milliárd forintos mínuszt mutatott az egyenleg. A deficit a központi költségvetésben keletkezett, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás ugyanis többlettel zárt az első fél évben. A júniusi folyamatokkal kapcsolatban Tátrai Miklós, a PM államtitkára tegnap elmondta: az adóbevételek – elsősorban a társasági adó és az áfa – elmaradtak a várttól, míg a kiadások minimálisan meghaladták a tervezett szintet. A tárca előzetes prognózisához képest ugyanakkor több befizetés érkezett tb-járulékból és személyi jövedelemadóból. Júliusban a PM számításai alapján 95 milliárdos többlet keletkezhet, így az év végére 1529 milliárd forintnyi deficit halmozódhat fel az államháztartásban.
A kormány által évek óta ígért takarékoskodásnak változatlanul nem látni a jelét: a költségvetési szervek kiadásai az idén csaknem annyi pénzt emésztettek fel, mint a tavalyi választási évben. Nem utal a spórolásra az sem, hogy a központi intézmények június végéig a teljes idei évre meghatározott keretük 61,6 százalékát használták fel, miközben tavaly ugyanebben az időszakban még csak 50,8 százalékon álltak a kiadások.