A magyar munkaerő az első – hat kérdés és hat válasz a magyar munkaerőpiacról

Az elmúlt időszakban megjelent téves következtetésekre épülő állításokkal szemben a teljes foglalkoztatotti létszám csökkenése és a hazánkban foglalkoztatott harmadik országbeliek létszáma között egyáltalán nincs ok-okozati összefüggés. A Nemzetgazdasági Minisztérium a tévhitek eloszlatása érdekében hat kérdéssel és hat válasszal tisztázza a magyar munkaerőpiac helyzetét.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

A harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva (%)

 

A Magyarországon foglalkoztatható vendégmunkások számát kvóta szabályozza. A kiállítható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb száma a miniszteri rendelet alapján 2024-ben 65 ezer, 2025-ben 35 ezer darab. Tavaly a kvótaszámot nem értük el, ezért idén csaknem a felére csökkentettük, és időarányosan ezzel is jól állunk, az év eddig eltelt első hat hónapjában a kiadható engedélyek kevesebb mint felét állították ki.

Magyarországon tehát továbbra is alacsony a külföldi foglalkoztatottak létszáma, a harmadik országbeli foglalkoztatottak a teljes foglalkoztatotti kör 2,8 százalékát képviselik, az EU/EGT országokból érkezőkkel együtt a külföldiek aránya három százalék. A visegrádi országok körében hazánkban a legalacsonyabb a külföldi foglalkoztatottak aránya. Szlovákiában 4,5 százalék, Lengyelországban 7,1 százalék, Csehországban 16 százalék ez a mutatószám.

A külföldi (harmadik országbeli és EU/EGT állampolgár) foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva a visegrádi országokban (%)

 

Jellemzően milyen tevékenységek keretében foglalkoztatják a harmadik országbelieket?

A harmadik országbeliek foglalkoztatásának három fő iránya van: a beruházási, a beüzemelési és az üzemeltetési szakasz során történő foglalkoztatás. A beruházások és a beüzemelés során a külföldi beruházók nyilvánvaló okokból előnyben részesítik a saját országukból származó szakembereket, akik rendelkeznek azokkal az építési, műszaki, technológiai ismeretekkel, amelyek a konkrét üzem létrehozásához és beindításához szükségesek. 

Ezek rövidebb időtartamú szakaszok. A – hosszú távú – üzemeltetési szakasz során azonban egyértelműen a hazai munkaerő foglalkoztatása a cél és az elvárás a beruházók felé!

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy mindhárom szakaszban munkaerőpiaci vizsgálat előzi meg a külföldiek foglalkoztatását. A munkaerőpiaci vizsgálat keretében az illetékes Kormányhivatal felméri, hogy az adott álláshely betölthető-e magyar munkaerővel. Amennyiben igen, külföldi foglalkoztatására nem kerülhet sor.

Mennyire figyeli a kormányzat a külföldi beruházók által történő foglalkoztatás szabályszerűségét?

A harmadik országbeliek jogszerű és szabályos foglalkoztatásának biztosításában számos állami intézmény vesz részt. Amennyiben az eljárásrend vagy a foglalkoztatás jogszerűségével kapcsolatban bárminemű kétség merül fel (például a külföldi munkaerő előnyben részesítése), munkaerőpiaci és foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzés indul.

Valóban csökken a foglalkoztatottak száma Magyarországon? Amennyiben igen, milyen okai vannak ennek?

Mintegy egymillióval sikerült növelni a munkában állók számát 2010 óta Magyarországon, ami óriási eredmény! Az elmúlt évtizedet a gazdasági növekedés extenzív szakasza jellemezte, amikor a gazdasági növekedés motorja a foglalkoztatott létszám mennyiségi növelése volt, míg a jelenlegi intenzív szakaszban egyre inkább a hatékonyabb foglalkoztatásra helyeződik át a hangsúly, ahol a gazdaság teljesítményét nem a létszám bővítése, hanem a modern technológiák alkalmazása, a jobb munkaszervezés, a munkaerő hatékonyabb ágazati allokációja határozza meg. Ennek jellemzője, hogy az ipari szektorban csökken, míg a szolgáltatások területén emelkedik a foglalkoztatás.

A foglalkoztatotti létszám valóban csökkent valamelyest az utóbbi időben, a csökkenés azonban egyértelműen demográfiai folyamatokra vezethető vissza. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a hazai foglalkoztatási szint nem csökkent, sőt javult is Magyarország pozíciója az Európai Unióban, ahol a tagállami rangsor ötödik helyére léptünk előre.

 

Mely iparágakat érinti leginkább ez a változás?

A legnagyobb átrendeződést a feldolgozóiparban és a járműgyártás területén látjuk, ahol a munkáltatók nem töltik be az üres pozíciókat, a nyugdíjba vonuló munkatársak helyére nem vesznek fel új munkaerőt, miközben azt is tapasztaljuk, hogy nőtt a részmunkaidős foglalkoztatás az utóbbi hónapokban. A cégek tehát nem leépítenek, hanem a természetes folyamatokra reagálva ilyen megoldásokkal igyekeznek megtartani a létszámot.