A német politikus beállt a seregbe

Benjamin Limbach, az észak-rajna–vesztfáliai zöldpárti politikus példát mutatott és beállt a seregbe. Németországban egyre hevesebb vita folyik a kötelező katonai szolgálatról, amit jelen állás szerint a német kormány is támogat. Úgy fest, Európában egyre nagyobb a háborús pszichózis, miután nem csak a németek vannak hasonló állásponton.

Fotó: JENS KALAENE Forrás: DPA

Németországban komoly politikai és társadalmi vita alakult ki a sorkatonaságról, miután azt a kormány is támogatja. Benjamin Limbach, az észak-rajna–vesztfáliai zöldpárti politikus pedig úgy döntött, példát mutat a fiataloknak és időseknek is, és belép a német seregbe – írja a Welt. 

A német kormányzat támogatja a sorkatonaság visszavezetését 
Fotó: FREDERIC PETRY/Hans Lucas

A tartomány igazságügyi minisztere nemrég orvosi vizsgálaton esett át, hogy újra jogosult legyen a szolgálatra. Az 56 éves politikus szerint az ország védelme nem csak a fiatalabb generáció feladata. Limbach korábban is szolgált a seregben, ahol 1992-ben hadnaggyá avatták a tartalékos állományban. Fellépése azonban rávilágít arra az egyre mélyülő német politikai és társadalmi vitára, amely az elmúlt időszakban kialakult. 

Mint ismeretes, a német törvényhozás nemrég megvitatta a kötelező katonai szolgálat visszavezetésének a kérdését. 

A német védelmi miniszter, Boris Pistorius (SPD) a svéd mintát emlegeti követendő példaként, ám a jelen állás szerint a német tervek ennél jóval korlátozottabbak lennének. Svédországban a 18 év felettiek – nők és férfiak egyaránt – kitöltenek egy kérdőívet, amely alapján kiválasztják a legalkalmasabb harmadukat, akiket végül besoroznak. Németországban ezzel szemben csak a fiatal férfiak lennének érintettek. 

Akárhogy is dönt majd a német Bundestag, annyi már most látszik, hogy Európa szintet lépett a háborús pszichózis tekintetében. 

Számos európai ország van ugyanis, ahol a fokozódó biztonsági fenyegetésekre és az orosz–ukrán háborúra hivatkozva visszavezetnék a sorkatonaságot, sőt van, ahol már a katonai missziót fontolgatják. 

A horvátok megelőzték a német törvényhozást 

Az elmúlt években 14 európai ország – köztük minden Oroszországgal határos állam – újra bevezette a sorkatonai szolgálatot. A legfrissebb a sorban Horvátország volt, ahol a kormánypárt javaslatára a horvát parlament elfogadta a védelmi törvény módosításait, amelyekkel visszaállították a kötelező sorkatonai szolgálatot. 

A tervezet értelmében minden 18. életévét betöltött férfi még az év végéig behívót kap, és abban a naptári évben vonul be kiképzésre, amelyben betölti 19. életévét. 

A behívó figyelmen kívül hagyása esetén rendőri előállítás is elrendelhető, emellett 250 és 1320 euró közötti pénzbírság szabható ki azokra, akik nem jelennek meg a kiképzésen vagy a polgári szolgálaton, illetve azt igazolatlanul megszakítják.

A döntést a parlament és a kormánypárt a változó biztonsági helyzettel és a fokozódó európai készenléttel indokolta. 

Macron már küldené a katonákat Ukrajnába

Emmanuel Macron francia elnök az utóbbi időben politikai zsákutcába navigálta magát és ezzel együtt az országot is. A turbulencia közepette azonban a hírek szerint jutott arra is idő, hogy a kormányzat felmérje egy esetleges ukrajnai misszió lehetőségét. A nemzetgyűlés védelmi bizottsága előtt nemrég Pierre Schiele  tábornok arról beszélt, hogy a francia haderő készen áll. 

Készen állunk szárazföldi erőket telepíteni a biztonsági garanciák keretein belül, ha ez Ukrajna érdekében szükségessé válik

– fogalmazott a tábornok a bizottság előtt. 

A francia fegyveres erők korábbi vezérkari főnöke, Thierry Burkhardt júliusban megjegyezte, hogy a Kreml Franciaországot tekinti egyik kiemelt célpontjának. Utódja, Fabien Mandon szintén bírálta Oroszországot, hangsúlyozva a francia hadsereg újrafegyverzésének szükségességét. 

Jól láthatóan tehát egyre inkább eluralkodik a háborús őrület az egész kontinensen, miközben a brüsszeli vezetés továbbra is igyekszik fenntartani a narratívát, hogy Ukrajna háborúja a mi háborúnk is. A kötelező sorkatonaság visszaállítása azonban azt is jelenti, hogy az európai vezetők attól sem riadnak vissza, hogy a fiatalokat a frontra küldjék Ukrajna kedvéért. 

Borítókép: A német hadsereg (Fotó: AFP)