Kötelező katonai szolgálat: Horvátország lépett, ki következik?

Horvátország csatlakozott azokhoz az európai országokhoz, amelyek visszatérnek a kötelező katonai szolgálathoz – Svédország, Litvánia és Lettország mellett. De vajon kik követik őket a régióban? 2024 szeptemberében Alekszandar Vucsics elnök megállapodást írt alá a 75 napos katonai szolgálat 2025 szeptemberétől történő visszaállításáról. Elemzők szerint mind Horvátország, mind Szerbia lépése a háborús fenyegetések növekedésére adott válasz. A folyamat Bosznia-Hercegovinát is érinti, ahol a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésének lehetősége is felmerült. Európa egyre inkább a háborúra készül, miközben a háborúpárti politikusok folytatják az uszítást.

Kötelező katonai szolgálat: Horvátország lépett, ki következik? Forrás: AFP

Tizenhét év szünet után ismét kötelező katonai szolgálatot vezet be Horvátország. A Tisza testvérpártja, az Európai Néppárt soraiban ülő HDZ javaslata alapján már 2025-ben megkezdődhet a behívók kézbesítése. A lépés a térségben – más uniós és NATO-tagállamokhoz hasonlóan – a növekvő biztonsági kihívásokra adott válasznak tekinthető. Bár a hivatalos indoklás az Oroszország Ukrajna elleni támadását követő biztonsági kihívásokban és a NATO-kötelezettségekben rejlik, egyes elemzések szerint ez a döntés mélyebb regionális és geopolitikai feltételezéseket hordoz, amelyek befolyásolhatják a Balkán biztonsági architektúráját – írja az RTS.

Horvátország is azon európai országok sorába került, amelyek visszatérnek a kötelező katonai szolgálathoz Fotó: AFP

Politikai vita a kötelező katonai szolgálat visszaállítása körül

A kötelező katonai szolgálat visszaállítása éles vitát váltott ki Horvátországban. Zoran Milanovic horvát köztársasági elnök azzal vádolta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnököt, hogy politikai célokra használja a kezdeményezést, és a Védelmi Tanács sürgős összehívását követelte. Az elnök szerint a kormány figyelmen kívül hagyta a hadsereg altisztjeinek hiányát, miközben ellenezte, hogy horvát katonák részt vegyenek a NATO ukrajnai kiképzőmissziójában is.

A döntéssel végül Horvátország is azon európai országok sorába került, amelyek visszatérnek a kötelező katonai szolgálathoz – Svédország , Litvánia és Lettország mellett. De vajon mely országok követik őket?

Zoran Milanovic horvát köztársasági elnök azzal vádolta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnököt, hogy politikai célokra használja a kezdeményezést Fotó: AFP

Balkáni visszhangok

A NATO-csatlakozáshoz és/vagy a fegyveres erők fejlesztéséhez kapcsolódó reformok részeként 2006 és 2011 között minden nyugat-balkáni ország eltörölte a sorkatonai szolgálatot. Mindössze 14 év alatt azonban a tendencia megfordult.

Szerbia a régió első országa, amely bejelentette a kötelező katonai szolgálat visszatérését. 

2024 szeptemberében Alekszandar Vucsics elnök megállapodást írt alá a 75 napos katonai szolgálat 2025 szeptemberétől történő visszaállításáról. A döntés elfogadását és formalizálását azonban legkorábban a jövő év elejére halasztották. 

Alekszandar Vucsics szerb elnök arra figyelmeztetett, hogy a térség könnyen egy újabb fegyverkezési verseny színterévé válhat Fotó: AFP

A horvát katonai szolgálatról szóló döntésre adott hivatalos szerb válasz nem kapott különösebb hangsúlyt, azonban Alekszandar Vucsics szerb elnök arra figyelmeztetett, hogy a térség könnyen egy újabb fegyverkezési verseny színterévé válhat. Szeptemberben katonai parádét rendezett, hangsúlyozva, hogy a szerb hadsereg „elég erős ahhoz, hogy elrettentsen minden potenciális agressziót”.

Elemzők szerint mind Horvátország, mind Szerbia a katonai szolgálat visszaállításával reagál az elmúlt években Európában megfigyelhető biztonsági bizonytalanságra és a háborús fenyegetések növekedésére. 

Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a térség országai egy olyan fegyverkezési spirálba sodródhatnak, amely gazdasági erejüket messze meghaladja.

A folyamat Bosznia-Hercegovinára is kihat: Szarajevóban ugyancsak felmerült a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésének lehetősége.

Zukan Helez védelmi miniszter ugyanakkor óvatosságra intett, mondván, hogy a döntés rendkívül nehéz lenne a bonyolult alkotmányos berendezkedés miatt, amelyhez mind a Boszniai Szerb Köztársaság, mind a Bosnyák–Horvát Föderáció beleegyezése szükséges.

Nem mindenki tér vissza a sorkatonasághoz a Balkánon

Montenegró, Észak-Macedónia és Albánia elutasítja a kötelező katonai szolgálat visszaállítását. Podgorica egyértelművé tette, hogy a kérdés „nem szerepel a kormány napirendjén”. A három ország – mind NATO-tag – hivatásos hadseregére és a fegyveres erők technológiai modernizációjára összpontosít.

A katonai készültség erősödik Fotó: AFP

A katonai készültség Északon is erősödik

• Svédország 2017-ben állította vissza a kötelező katonai szolgálatot, hét évvel azután, hogy az ország több mint egy évszázados hagyományát megszüntette. A svéd modell nemi szempontból semleges, a szolgálat hossza kilenc–tizenegy hónapra terjed ki.
• Litvánia már 2015-ben, röviddel a Krím orosz annektálása után, 
• Lettország pedig 2023-ban, az ukrajnai háború kitörését követően vezette vissza a sorkatonaságot. 
• Észtország viszont soha nem szüntette meg a kötelező szolgálatot. A balti országok közös álláspontja szerint az önkéntes toborzás nem biztosít elegendő katonai kapacitást, ezért nagyobb tartalékokra van szükség.
• Finnország, amely mindig fenntartotta a kötelező szolgálatot, ma 285 ezer tartalékossal rendelkezik az 5,6 milliós lakosságából, ami arányosan a legnagyobb gyors mozgósítási potenciált biztosítja Európában.
• Norvégia 2015-ben bevezette a nemi szempontból semleges, szelektív sorkatonai rendszert: a 60 ezer katonai korú férfiból mindössze 9000 szolgál ténylegesen. 
• Dániában a szolgálat hivatalosan kötelező, de valójában önkéntes alapokon működik.

Háborúra készül Brüsszel – jöhet a kötelező sorkatonaság

Fegyverkezik Európa, hatalmas összegeket öntenek Ukrajnába, és egyre több országban kerül napirendre a kötelező katonai szolgálat a háborús pszichózis hatására. A Bundestag már megkezdte a vitát a kérdésről, ám a fiatalok egyértelműen elutasítják a kezdeményezést: nem akarnak bevonulni és más háborújában meghalni. A politikusok az ő véleményükkel azonban nem törődnek. A német kancellár mellett egyre több európai politikus is nyíltan háborús retorikát folytat. Korábban lapunknak nyilatkozva Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője értékelte a helyzetet.

Európa nem áll háborúban, de ez már nem is béke – jelentette ki nemrég Friedrich Merz német kancellár.

Hadd fogalmazzak meg egy elsőre talán kissé megdöbbentő mondatot… nem állunk háborúban, de békében sem vagyunk többé

– mondta Merz egy düsseldorfi médiaeseményen. A néppárti Manfred Weber sem maradt le a háborús uszításban, szerinte 

az EU-nak készen kell állnia arra, hogy Oroszországgal szemben katonailag is fellépjen.

Weber emellett tagállami vezetőket szólít fel a védelmi kiadások növelésére. Gyakorlatilag egy közös európai hadsereg kialakítását szorgalmazta. 

Európának elrettentő erőt kell építenie, tudnunk kell elrettenteni és megvédeni magunkat

– fogalmazott, sőt a nukleáris fegyvereket is szóba hozta a háborúpárti politikus.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint az EU tagállamai tudatos, összehangolt hibrid támadások célpontjai Fotó: AFP

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint az EU tagállamai tudatos, összehangolt hibrid támadások célpontjai, amelyek légtérsértéseket, drónberepüléseket, kiber- és dezinformációs akciókat foglalnak magukban. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az unió egységes és gyors reagálása elengedhetetlen, valamint védelmi képességeit folyamatosan fejlesztenie kell. 

Ideje nevén nevezni a dolgokat: ez hibrid háború, amelyet Európa ellen indítottak

– fogalmazott. Hozzátette, hogy Európának egységesen kell reagálnia, és minden incidenst ki kell vizsgálnia, a felelősséget pedig nem szabad elkenni. 

Az uniós terület minden négyzetcentiméterét meg kell védenünk. Oroszország megosztást akar, nekünk egységgel kell válaszolnunk.

A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy Európának nem elég reagálnia a támadásokra, hanem el is kell rettentenie azokat.

Borítókép: Szerb katonák (Fotó: AFP)