Jön a kötelező sorkatonaság Szerbiában, de mit lép Magyarország?

Alekszandar Vucsics szerb elnök a hadsereg főparancsnokaként aláírta azt a dokumentumot, amellyel felszólította a kormányt, hogy sürgősen tegyen lépéseket a 75 napos katonai szolgálat bevezetésére. Mi lesz a vajdasági magyarsággal? Miért lép így Szerbia? Hogyan érinti a döntés hazánkat? Magyarországon is bevezethetik a közeljövőben a kötelező sorkatonai szolgálatot? Zsivity Tímeát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóját kérdeztük.

Verseny a Nyugat-Balkánon

A kutató szerint mindez nem jelent biztonságpolitikai kockázatot Magyarországnak, ugyanis hazánk és az unió érdeke is, hogy stabil, erős védelmi képességű országok vegyék körül. A balkáni instabilitás rendezése ráadásul megköveteli a térség országaitól az elrettentési képességet. Mint kifejtette, Szerbia katonailag semleges ország – Ausztriához és Svájchoz hasonlóan –, nem tagja a NATO-nak, ez a fajta semlegesség nagyon költséges. Hozzátette: a nyugat-balkáni ország folyamatosan fegyverzi fel a hadseregét. Mint mondta, 

Orbán Viktor 2023-ban hadiipari együttműködést is bejelentett Szerbiával. 

Nem sokkal később Szerbia BTR–80A páncélozott gyalogsági harcjárműveket, majd 2K12 KUB légvédelmi rendszereket vásárolt Magyarországtól. Szerbia legutóbb augusztus utolsó hetében írt alá egy szerződést, amely szerint 12 új Rafale vadászrepülőgépet vásárol meg Franciaországtól. A kutató megjegyezte: Szerbia azt követően döntött a Rafale vadászgép beszerzése mellett, miután Horvátország használt francia gépeket vásárolt. Különösen érdekes a szakértő szerint, hogy Vucsics elnök azt követően jelentette be a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását, hogy Horvátország védelmi minisztere, Ivan Anusity közölte: „Horvátország 2025. január 1-jétől újra bevezeti a két hónapos kötelező sorkatonai szolgálatot.” 

Hogyan reagál az EU és a NATO?

Zsivity Tímea nehezen tudná elképzelni, hogy Magyarországon a közeljövőben bevezetnék a kötelező sorkatonai szolgálatot. Legtöbbször semleges országok élnek ezzel a lehetőséggel, ahol magas ezen intézkedés társadalmi támogatottsága, illetve azon NATO-tagállamok, amelyek háborús övezetben vagy fegyveres konfliktusoktól terhelt területen helyezkednek el. Magyarország folyamatosan fejleszti haderejét, hazánkban a védelmi kiadások elérik a NATO által megszabott határt, a GDP két százalékát. A kutató kifejtette, hogy 

Magyarország emellett az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként is dolgozik az uniós védelempolitikán.

– Az elnökséget betöltő tagállamok hármas csoportokban, úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. A trió tagjai hosszú távú célokat tűznek ki, és közös programot készítenek, melyben meghatározzák azokat a témákat és lényeges kérdéseket, amelyekkel a 18 hónapos időszak során a Tanács foglalkozni fog.  Spanyolország, Belgium és Magyarország közösen kidolgozott programjának egyik alappillérét az uniós polgárok szabadságának és biztonságának szavatolása képezi – fogalmazott.

Mint a kutató elmondta, a magyar elnökség a közös biztonság és védelempolitika terén három fő területre kíván fókuszálni: 

• az EU katonai reagálóképességének és válságkezelő kapacitásainak megerősítésére; 
• az európai katonai képességfejlesztés hatékonyságának növelésére; valamint az Európai Védelmi Technológiai és Ipari Bázis megerősítésére, 
• a védelmi innováció előmozdítására.

Hozzátette, hogy amíg a NATO a kollektív védelmet biztosítja a legtöbb tagállam számára, addig az EU a hibrid fenyegetésekkel, kiberbiztonságot veszélyeztető tényezőkkel, a szervezett bűnözéssel szemben, valamint a külső határvédelem kapcsán kíván fellépni.

Borítókép: Szerb katonák (Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic)