Szerbiában a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetésének célja az ország elrettentő erejének a növelése, valamint a tartalékos haderő bővítése. Európa az elmúlt években kiszolgáltatottá vált a nemzetközi folyamatokkal szemben. Erre a kiszolgáltatottságra Magyarország az unió soros elnökeként is próbál választ találni – mondta a Magyar Nemzetnek Zsivity Tímea, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója, azzal kapcsolatban, hogy Szerbiában bevezethetik a kötelező sorkatonai szolgálatot.

Mint ismert, Alekszandar Vucsics szerb elnök a hadsereg főparancsnokaként aláírta azt a dokumentumot, amellyel felszólította a kormányt, hogy sürgősen tegyen lépéseket a 75 napos katonai szolgálat bevezetésére.
Sok a kérdőjel a szerbiai sorkatonaság körül
A szolgálat a 19 és 27 év közötti férfiakra vonatkozik, de önkéntes alapon a hölgyek is bevonulhatnak. A legfiatalabb generáció tagjai, akiknek kötelező lesz bevonulniuk, a 2006-ban születettek lesznek. A terv szerint indokolt esetben, egyetemi tanulmányokra vagy családi okokra hivatkozva 30 éves korig lehetséges lesz elhalasztani a bevonulást. Lehetőség kínálkozik arra is, hogy aki lelkiismereti okokra hivatkozva nem hajlandó fegyvert viselni, civilként szolgálja le a kötelező 75 napot.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kijelentette, pártja ellenzi a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését Szerbiában, mert a döntés a vajdasági magyarság további elvándorláshoz vezethet.
A pártelnök különböző engedményeket szeretne kiharcolni. A kutató szerint a kötelező sorkatonaság bevezetése bonyolult gyakorlati lépésekkel jár, amennyiben elfogadja azt a parlament. Ezek körül állítása szerint jelenleg sok a kérdőjel. Szerbiában tizenegy olyan katonai objektum van, amelyet erre a célra használhatnának, de a logisztikát is meg kell szervezni. A hatóságoknak meg kell határozniuk, hogy pontosan hány főt érint az intézkedés, hányan felelnek meg a követelményeknek, hányan mennek át az egészségügyi és pszichológiai vizsgálaton. További problémákat okoz emellett, hogy a Szerbiában lakcímmel rendelkező fiatalok egy része nem él az országban, míg mások kettős állampolgársággal rendelkeznek. Kérdéses így az is, hogy hogyan érinti a vajdasági magyarságot az intézkedés.