Szerbiában a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetésének célja az ország elrettentő erejének a növelése, valamint a tartalékos haderő bővítése. Európa az elmúlt években kiszolgáltatottá vált a nemzetközi folyamatokkal szemben. Erre a kiszolgáltatottságra Magyarország az unió soros elnökeként is próbál választ találni – mondta a Magyar Nemzetnek Zsivity Tímea, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója, azzal kapcsolatban, hogy Szerbiában bevezethetik a kötelező sorkatonai szolgálatot.
Mint ismert, Alekszandar Vucsics szerb elnök a hadsereg főparancsnokaként aláírta azt a dokumentumot, amellyel felszólította a kormányt, hogy sürgősen tegyen lépéseket a 75 napos katonai szolgálat bevezetésére.
Sok a kérdőjel a szerbiai sorkatonaság körül
A szolgálat a 19 és 27 év közötti férfiakra vonatkozik, de önkéntes alapon a hölgyek is bevonulhatnak. A legfiatalabb generáció tagjai, akiknek kötelező lesz bevonulniuk, a 2006-ban születettek lesznek. A terv szerint indokolt esetben, egyetemi tanulmányokra vagy családi okokra hivatkozva 30 éves korig lehetséges lesz elhalasztani a bevonulást. Lehetőség kínálkozik arra is, hogy aki lelkiismereti okokra hivatkozva nem hajlandó fegyvert viselni, civilként szolgálja le a kötelező 75 napot.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kijelentette, pártja ellenzi a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését Szerbiában, mert a döntés a vajdasági magyarság további elvándorláshoz vezethet.
A pártelnök különböző engedményeket szeretne kiharcolni. A kutató szerint a kötelező sorkatonaság bevezetése bonyolult gyakorlati lépésekkel jár, amennyiben elfogadja azt a parlament. Ezek körül állítása szerint jelenleg sok a kérdőjel. Szerbiában tizenegy olyan katonai objektum van, amelyet erre a célra használhatnának, de a logisztikát is meg kell szervezni. A hatóságoknak meg kell határozniuk, hogy pontosan hány főt érint az intézkedés, hányan felelnek meg a követelményeknek, hányan mennek át az egészségügyi és pszichológiai vizsgálaton. További problémákat okoz emellett, hogy a Szerbiában lakcímmel rendelkező fiatalok egy része nem él az országban, míg mások kettős állampolgársággal rendelkeznek. Kérdéses így az is, hogy hogyan érinti a vajdasági magyarságot az intézkedés.
Verseny a Nyugat-Balkánon
A kutató szerint mindez nem jelent biztonságpolitikai kockázatot Magyarországnak, ugyanis hazánk és az unió érdeke is, hogy stabil, erős védelmi képességű országok vegyék körül. A balkáni instabilitás rendezése ráadásul megköveteli a térség országaitól az elrettentési képességet. Mint kifejtette, Szerbia katonailag semleges ország – Ausztriához és Svájchoz hasonlóan –, nem tagja a NATO-nak, ez a fajta semlegesség nagyon költséges. Hozzátette: a nyugat-balkáni ország folyamatosan fegyverzi fel a hadseregét. Mint mondta,
Orbán Viktor 2023-ban hadiipari együttműködést is bejelentett Szerbiával.
Nem sokkal később Szerbia BTR–80A páncélozott gyalogsági harcjárműveket, majd 2K12 KUB légvédelmi rendszereket vásárolt Magyarországtól. Szerbia legutóbb augusztus utolsó hetében írt alá egy szerződést, amely szerint 12 új Rafale vadászrepülőgépet vásárol meg Franciaországtól. A kutató megjegyezte: Szerbia azt követően döntött a Rafale vadászgép beszerzése mellett, miután Horvátország használt francia gépeket vásárolt. Különösen érdekes a szakértő szerint, hogy Vucsics elnök azt követően jelentette be a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását, hogy Horvátország védelmi minisztere, Ivan Anusity közölte: „Horvátország 2025. január 1-jétől újra bevezeti a két hónapos kötelező sorkatonai szolgálatot.”
Hogyan reagál az EU és a NATO?
Zsivity Tímea nehezen tudná elképzelni, hogy Magyarországon a közeljövőben bevezetnék a kötelező sorkatonai szolgálatot. Legtöbbször semleges országok élnek ezzel a lehetőséggel, ahol magas ezen intézkedés társadalmi támogatottsága, illetve azon NATO-tagállamok, amelyek háborús övezetben vagy fegyveres konfliktusoktól terhelt területen helyezkednek el. Magyarország folyamatosan fejleszti haderejét, hazánkban a védelmi kiadások elérik a NATO által megszabott határt, a GDP két százalékát. A kutató kifejtette, hogy
Magyarország emellett az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként is dolgozik az uniós védelempolitikán.
– Az elnökséget betöltő tagállamok hármas csoportokban, úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. A trió tagjai hosszú távú célokat tűznek ki, és közös programot készítenek, melyben meghatározzák azokat a témákat és lényeges kérdéseket, amelyekkel a 18 hónapos időszak során a Tanács foglalkozni fog. Spanyolország, Belgium és Magyarország közösen kidolgozott programjának egyik alappillérét az uniós polgárok szabadságának és biztonságának szavatolása képezi – fogalmazott.
Mint a kutató elmondta, a magyar elnökség a közös biztonság és védelempolitika terén három fő területre kíván fókuszálni:
- az EU katonai reagálóképességének és válságkezelő kapacitásainak megerősítésére;
- az európai katonai képességfejlesztés hatékonyságának növelésére; valamint az Európai Védelmi Technológiai és Ipari Bázis megerősítésére,
- a védelmi innováció előmozdítására.
Hozzátette, hogy amíg a NATO a kollektív védelmet biztosítja a legtöbb tagállam számára, addig az EU a hibrid fenyegetésekkel, kiberbiztonságot veszélyeztető tényezőkkel, a szervezett bűnözéssel szemben, valamint a külső határvédelem kapcsán kíván fellépni.
Borítókép: Szerb katonák (Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic)
