A kérdés az, hogyan lehet feltölteni a hadsereg létszámát, ha nem jelentkezik elég önkéntes. Be kell-e vezetni a kötelező sorkatonaságot, vagy elegendő lenne egy sorsolásos rendszer, amely kiválasztaná a behívandó fiatalokat?
Egyes javaslatok szerint mindenkinek kötelező lenne egyéves közösségi szolgálatot teljesíteni, akár civil, akár katonai formában.
Sorkatonaság: mi a helyzet Európában?
Az elmúlt években 14 európai ország – köztük minden Oroszországgal határos állam – újra bevezette a sorkatonai szolgálatot. Ez közvetlen válasz Oroszország ukrajnai agressziójára és a NATO-területeket fenyegető forgatókönyvekre.
Finnországban és Észtországban a sorkatonaság soha nem szűnt meg, míg Ausztria és Svájc – a semleges országok – régóta fenntartják.
Az európai gyakorlatban a sorkötelezettség szinte mindenhol csak a férfiakra vonatkozik, de Norvégia és Svédország már mindkét nemre kiterjesztette, és Dánia 2026-tól követi ezt a példát.
Pistorius a svéd modellt venné alapul
A német védelmi miniszter, Boris Pistorius (SPD) a svéd mintát emlegeti követendő példaként, ám a német tervek jóval korlátozottabbak lennének. Svédországban a 18 év felettiek – nők és férfiak egyaránt – kitöltenek egy kérdőívet, amely alapján kiválasztják a legalkalmasabb harmadukat, akiket végül besoroznak. Németországban ezzel szemben csak a fiatal férfiak lennének érintettek, és még a kiválasztottak is büntetlenül visszautasíthatnák a szolgálatot.
A német modell inkább a lengyel rendszerhez hasonlítana, ahol minden fiatal férfit nyilvántartásba vesznek, hogy válsághelyzet esetén gyorsan behívható legyen.
Hasonló regisztrációs kötelezettség van Romániában is.
