Világörökséggé válhat a limes

A világörökség részévé szeretnék tenni magyar civilek a Duna mentén húzódó ókori védvonalat és az ahhoz kapcsolódó számos műemléket. Várhatóan még júliusban megalakul a Magyar Limes Szövetség, amely hatszáz kilométeres kulturális út létrehozását szorgalmazza majd a pannóniai részeken.

Konferenciát tartanak július 19-én a Baranya megyei Dunaszekcsőn, amelynek egyik célja a Magyar Limes Szövetség létrehozása – nyilatkozta lapunknak Bíró Zsolt, a Dunaszekcsőért Alapítvány elnöke. Elmondta: ha a kezdeményezés sikeres lesz, akkor a Duna mentén húzódó római kori védvonal a világörökség részévé válhat. Ez egy hatszáz kilométeres kulturális övezet kialakítását jelentené, amely értékmegőrző és ismeretterjesztő volta mellett jelentős turisztikai látványossággá válhat. Egyetemi kutatók, régészek és a település vezetői csatlakoztak a tervhez, amelynek ötletgazdája Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem régészprofesszora. Az összefogást az érintett Duna menti terület nyolcvan önkormányzatával lehet és kell majd bővíteni, amelyek jelentős segítséget nyújthatnak az értékek megóvásában, később pedig profitálhatnak belőlük.
A Római Birodalom határát védő vonal, a limes egykor a Duna mentén húzódott. Nem összefüggő fal volt ez, hanem a hadiút mentén épült hat-nyolc száz őrtorony, több erőd és védmű összessége. Bár jelenleg az ország területén múzeumok, alapítványok őriznek és ápolnak egyes maradványokat, sok helyen alig vagy szinte semmit nem tudnak az ókori emlékekről – folytatta Bíró Zsolt. A magyar pályázat egy korábbi európai kezdeményezéshez csatlakozik: az egykori római védvonal brit szakaszán álló Hadrianus-fal 1987 óta a világörökség része. Az angolok vállalkozása nemzetközivé nőtt, 2004-ben az örökségi listán már „a Római Birodalom határai, a limes” elnevezéssel találkozhatunk, ezzel több európai országra terjesztve ki a pályázási lehetőséget. Ennek a gyűjtőcímnek a részét képezi a Hadrianus-fal mellett a 2005-ben védetté nyilvánított németországi felsőgermániai és raetiai limes, az idén várhatóan pályáznak a szintén brit Antonius-fal helyszínével is. Ezzel egy, már létező rendszerbe illeszkedik a magyar kísérlet, amivel megnő az esélye a sikerre. A pályázathoz az egész területen fel kell mérni és dokumentálni kell a régészeti leleteket, adatbázist kell készíteni, ki kell alakítani egy tezauruszt, vagyis fogalomgyűjteményt az egységes európai szóhasználat kedvéért. Az elképzelés szerint a római hadiút mindkét oldalán öt-öt kilométeres sávon belül valamennyi eddig feltárt és a jövőben előkerülő műemlék a világörökség részét képezné.
Pécsett már világörökségi emlékeket avattak, az idén ugyanis 1,5 milliárd forintos fejlesztés fejeződött be a baranyai megyeszékhelyen. Ennek egyik leglátványosabb része a hétkaréjos kápolna, a cella septichora bemutatóközpontja, amelyet üvegtetővel fedtek le a föld felszínén.
Hazánk 1985-ben csatlakozott a világörökség egyezményhez és 2002 júniusa óta nyolc helyszínnel képviselteti magát a rangos listán.