A külföldi tőkét pénzeli az állam

Mindössze 33 százalékos arányban nyernek a hazai kis- és közepes vállalkozások az állami közbeszerzések több száz milliárdos piacán a pályázatok összértékét tekintve, a többi nagyrészt a külföldi tőkének jut – derül ki a Közbeszerzések Tanácsának adataiból.

Az itthoni kis- és közepes vállalkozások (kkv) részesedése az első fél évben 622 milliárdos értéket képviselő magyarországi közbeszerzési piacon a meghirdetett pályázatok értékét tekintve mindössze egyharmadnyi, miközben a közbeszerzések jelentős, mintegy 25 százaléknyi visszaesést mutatnak a tavalyi év hasonló időszakához képest – olvasható a Közbeszerzések Tanácsának legfrissebb tájékoztatójában. A hazai kkv-szektor mellőzöttségét az sem feledteti, hogy a statisztikák szerint a pályázatok többségének nyertesei számszerűen innen kerülnek ki, ám a beszerzési érték tekintetében a lemaradásuk már óriási.
A jelentésből kiderül, hogy a külföldi székhelyű cégek az állami megrendelések összegének egynegyedét kaparintották meg, míg a Magyarországon bejegyzett, ám sok esetben külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező vállalatoknak jutott a fennmaradó tekintélyes nagyságú rész.
*
Szakértők szerint a hazai gazdasági szereplők gyenge pozíciója elsősorban az erős külföldi versenytársakhoz képest meglévő jelentős lemaradásukból fakad, amit csak tetéz a hazai piac védelmének mellőzése. Összehasonlításképpen: Nyugat-Európa számos országában, például Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban a helyi vállalkozások 80-90 százalékban nyerik meg az állami közbeszerzéseket, azaz a nemzeti piacvédelem itt sokkal jobban működik, mint hazánkban.
– Ha igazán helyzetbe akarnánk hozni a helyi vállalkozásokat, akkor a kiírt tendereket több kisebb értékű részre bontva kellene meghirdetni, amelyeknél már kevésbé érvényesülhet a nagyvállalatok versenyelőnye – nyilatkozta lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint a kkv-szektor csalódottságának alapja, hogy szinte alig tudnak élni az uniós csatlakozás előnyeivel, mivel terheik nem mérséklődtek, hanem növekedtek, miközben a pályázatok szabályozása sem mutat jelentős letisztulást. Parragh vélekedését alátámasztja, hogy a Közbeszerzések Tanácsának tájékoztatója szerint az idén lebonyolított eljárások mindössze 55 százaléka volt nyílt típusú eljárás, és továbbra is számottevő a tárgyalásos, illetve a meghívásos eljárási forma aránya. Ezeknek lényege, hogy az ajánlatkérő maga jelöli ki az ajánlattevőket, akik közül kiválasztja a megrendeléshez jutó céget.
– Az uniós közbeszerzési szabályok szigorúsága ellenére sok olyan kiskapu létezik, amelyik a mindennapos pályáztatási gyakorlatban a hazai vállalkozók nyerési esélyeit erősítheti – mondta Cséfalvay Zoltán közgazdász, aki szerint nem a közbeszerzési eljárások száma a mérvadó, hanem az elnyert megbízások értéke, itt viszont a hazai kkv-k részesedése csekély. Az egyetemi tanár fontos kérdésnek tartja, hogy az állami megrendelésekhez jutó cégek tulajdonosi köre külföldi-e vagy magyar, itthon költi-e el a profitot, vagy kiviszi az országból, vagyis nem csak a társaság székhelyeként bejegyzett település a perdöntő. A tavaly lefolytatott gazdasági konzultáció tapasztalatait figyelembe véve Cséfalvay úgy látja: a kkv-szektor jogosan sérelmezi, hogy a magyarországi közbeszerzések oroszlánrésze nem a hazai cégekhez jut. Mádi László, az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának fideszes tagja szerint követni kellene a nyugat-európai példákat, ahol jóval nagyobb arányban részesednek a hazai cégek az állami megrendelésekből.
– A kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják a hazai munkaerő közel kétharmadát, itthon költik el a jövedelmüket, és fektetik be a megkeresett profitot, valamint a magyar költségvetésbe fizetik be az adókat és járulékokat, éppen ezért fokozottabban kellene a közbeszerzéseknél is arra figyelni, hogy ezt a réteget előnyben részesítsék – hangsúlyozta Mádi, aki átláthatóbb, gyorsabb és patriótább felfogást tart kívánatosnak.