A „reform” a vidéket sújtja

Az ágazat átalakításának kezdetén meg kellett volna alkotni a biztosítási törvényt, mert ennek hiánya esetleg veszélyezteti az eddig elért eredményeket – jelentette ki a VI. pénzügyi csúcstalálkozón Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter, akivel egyetértett Horváth Ágnes jelenlegi tárcavezető is.

Az egészségügyi ágazat átalakítását a biztosítási rendszer reformjával kellett volna kezdeni – vélekedett tegnap Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a VI. pénzügyi csúcstalálkozón, hozzátéve: az elmúlt egy évben az ágazatban jelentős változások történtek, de a járóbeteg-ellátásra, az egészségügyi intézmények gazdasági társasággá alakítására és a népegészségügyi programokra is sokkal több figyelmet kell fordítani. A miniszter szerint szükség van a magántőkére a rendszerben, emellett nagy feladat, hogy az egészségügyi kasszát meg kell tisztítani az oda nem tartozó, de az Egészségbiztosítási Alapból (E-alap) fizetendő „terhektől”.
Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter szerint is már az átalakítás kezdetén meg kellett volna alkotni a biztosítási törvényt, mert – mint fogalmazott – ennek hiánya „félő, hogy esetleg veszélyezteti az eddig elért eredményeket”. Mihály Péter közgazdász, az SZDSZ szakértője elmondta, hogy a reform szükségszerűen kiváltja az emberek „csodálkozását, ellenállását”, hozzátéve, ezért kellett volna a legrövidebb időre redukálni az átalakítást.
Más helyen, de ugyanezen témáról beszélt tegnap Mikola István, az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere is. – A folytatódó falurombolás és az egészségügyi reform negatív hatásai elérték a vidék Magyarországát – állapította meg, hozzátéve: nem kedvez a vidéki háziorvosi ellátásnak, hogy a kistérségekben megszűnnek az iskolák, a vasúti szárnyvonalak, és mozgó gyógyszerárusítás kezdődik.